A köztudatban egyre nagyobb figyelmet kap, hogy a napi munkájukon felül a nők mennyi extra tevékenységet végeznek, hogy a családjuk jól működjön. Odafigyelnek, hogy étel kerüljön az asztalra vagy az iskolatáskákba, tiszta zoknik kerüljenek a fiókba, vagy éppen megfelelő időpontban fussanak ki a születésnapi üdvözletek a rokonoknak. A Központ Statisztikai Hivatal (KSH) is rendszeresen méri a háztartási, úgynevezett önkéntes vagy láthatatlan munkát , amelyet a nők végeznek. Egyik megállapításuk szerint a férfiak akkor végzik a legtöbb háztartási munkát, ha egyedül élnek, míg a nők láthatatlan munkája a családtagok számával arányosan növekszik.
Egy 2020-as nemzetközi kutatás feltárta azt is, hogy a mindennapok koordinálásán felül a nők tartják számon és intézik a család egészségmegőrzésével vagy éppen kezelésével, gyógyításával kapcsolatos teendőket is. Az adatok szerint az anyák 79 százaléka számolt be arról, hogy általában ők választják ki gyermekeik orvosát, míg az apáknak csupán 22 százaléka jelezte, hogy ők felelősek ezért a döntésért. Az anyák 77 százaléka emellett azt mondta, hogy általában ők viszik az orvoshoz a gyerekeket, és a nők 59 százaléka hoz egészségügyi döntéseket mások számára. Egy friss magyar kutatás pedig most azt vizsgálta meg, hogy milyen szempontokat tartanak szem előtt a nők, amikor magánorvost vagy magánorvosi ellátást választanak maguknak vagy szeretteiknek.
Ezek a legfontosabbak a család döntéshozóinak
„Nemcsak a nemzetközi kutatás, de saját szolgáltatói tapasztalataink is azt mutatták, hogy az egészségügyi döntések elsődlegesen a női pácienseinket foglalkoztatják. Olyan egyszerű statisztika is ezt támasztja alá, minthogy pácienseink 65 százaléka hölgy. Ezért is tartottuk fontosnak, hogy megvizsgáljuk, mely szempontok azok, melyek a legfontosabbak a család döntéshozóinak” – mondja el dr. Csermely Gyula, az RMC Clinics alapító orvosa.
Amikor magánegészségügyi szolgáltatást választanak, a nők számára a szakértelem (több mint 87 százalék), a kezelőorvos személye (68 százalék), az elérhető időpont (60 százalék), a szolgáltatások széles körű volta (59 százalék) és az ár-érték arány (58,8 százalék) befolyásolja a döntést. A további figyelembe vett szempontok a fontosság sorrendjében: a vizit hossza (51 százalék), az árak (43 százalék), illetve a klinika hírneve (33 százalék) és lokációja (33 százalék).
A kutatás arra is rávilágított, hogy a nők azok, akik nyitottabban fogadják, vagy éppen meg is fogadják az orvosok tanácsait, ajánlásait, és együttműködőbbek, ha további kezelést vagy vizsgálatot javasol a kezelőorvos, akár más szakterületről is. Érdekesség továbbá, hogy a döntési szempontok sorrendje változik az édesanyák esetében, akár maguknak, akár gyermeküknek választanak kezelést vagy vizsgálatot. Esetükben is a szakértelem (több mint 87,5 százalék) és a kezelőorvos személye (68,6 százalék) áll a lista élén, azonban esetükben az ár-érték arány (62,8 százalék) is nagy szerepet játszik a döntésben.
A legjobb orvost szeretnék
A magyar családokban a nők az életközösség szervezőközpontjai, ők foglalkoznak legtöbbet a családtagok testi-lelki szükségleteivel, és pénzügyminiszterek is egyben, vagyis a családi költségvetését is jellemzően ők kezelik. Szerteágazó családi felelősségi körük visszatükröződik a döntéshozatali mechanizmusokban is, amelyeket használnak.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a nők a legjobb orvost szeretnék, a lehető leghamarabb és az elérhető legjobb áron. Ezen felül olyan intézményt részesítenek előnyben, ahol egyengetik a betegutat, adott esetben továbbirányítják házon belül a beteget. A nők és anyák ezzel időt spórolnak és a legjobbat tudják tenni a családtagok egészségének megőrzéséért.
