Magyarországon is megkezdődött a 16-18 év közötti korosztály vakcinálása, sőt, több országban az ennél is alacsonyabb életkorú, 12-15 év közötti gyerekek védőoltása is egyre inkább kérdésként merül fel. Amennyiben a nyájimmunitás koncepciója helyes - és másik lehetőségként a bezárkózás látszik csak -, úgy várható, hogy a jövőben még ennél is alacsonyabb életkorban felmerülhet az oltás lehetősége.
A hazai egészségügyi protokolltól nem idegen a gyermek-, sőt a csecsemőkorban történő vakcinálás sem, de vitathatatlan tény a COVID-19-betegséggel szembeni védőoltások kapcsán, hogy azok kifejlesztése minden korábbinál gyorsabban történt meg. Oltásellenesség eddig is létezett, ezen felhangoknak pedig sajnálatos, de vitathatatlan táptalajt ad a vakcinák valóban rohamtempós kifejlesztése. Ettől függetlenül, de szintén emberileg érthető, hogy a szülő a gyermeke lehetséges vakcinálására mindig mint kisebbik rossz tekint. Mivel egészen új típusú egészségügyi szakkérdésről van szó, a szülők is leginkább a hírekből tudnak tájékozódni.
A fentiek mérlegelése a szülők közötti vitákhoz vezethet, különösen talán akkor, ha gyermeküket már nem együtt nevelik. A gyermek vakcinálása egészségüggyel összefüggő döntési, ekképpen jogi kérdéssé válhat. A felmerülő kérdésekre dr. Kölcsényi Soma családjogi ügyvéd foglalta össze a válaszokat.
Lehet, hogy a gyámhatóság dönt
"A magyar jogszabályok alapján, amennyiben a gyermek feletti felügyeleti jogot a szülők - akár együttélve, akár már különélve - közösen gyakorolják, úgy ebben a kérdésben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:166. §-a az irányadó, amely szerint ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők valamely kérdésben nem tudnak megállapodni - a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével -, akkor a gyámhatóság dönt" - magyarázza az ügyvéd.
Amennyiben ilyen kérdésben felmerülő vita okán a szülők valóban a gondozó szülő vagy közös felügyelet esetén a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalhoz fordulnak, úgy szülői felügyeleti jog körében felmerült egyéb kérdésekről való döntésre vonatkozó kérelmet kell előterjeszteni. A gyámhivatal döntését bármelyik szülő kérheti, az eljárás során a hatóság a gyermek érdekét szem előtt tartva hozza meg határozatát. Az eljárásban érdekes lehet, hogy ezen egészségüggyel összefüggő kérdés eldöntése mennyire lehet nem jog-, hanem inkább szakkérdés. A téma újdonsága okán nehéz helyzetbe kerülhet a szakkérdés megválaszolására az eljárásba bevont szakértő, de minden egyedi ügyben az adott gyermek érdeke szem előtt tartásával kell a döntéseket meghozni.
Amennyiben a szülők már nem élnek együtt, illetve a gyermek feletti szülői felügyeleti jog a korábbiakban már elrendeződött olyan módon, hogy a két szülő közül az egyik gyakorolja azt, úgy ez a szülő fogja eldönteni a jelen körülmények között azt, hogy a gyermek a COVID-19-betegséggel szembeni oltást megkapja-e. Még ebben az esetben is a legfontosabb az egyértelmű és kielégítő tájékoztatás a gyermeket gondozó szülő által a különélő szülő irányába, például hogy miféle oltóanyagot és mikor kap meg a gyermek, illetőleg arról, hogy ezt követően a gyermek állapota remélhetőleg kedvező és mellékhatásoktól mentesen alakul szintén, hiszen a gyermek mindkét szülő számára a legfontosabb.
