Sokat halljuk, hogy a szennyezett sérüléseket folyó vízzel kell lemosni, és ugyancsak a csap alá kell tartani az érintett bőrfelületet akkor is, ha megégett. De vajon hogyan kell eljárni egy "tiszta seb" esetében? A műtét során steril körülmények között vágják és varrják a szöveteket. A cél azonban a beavatkozás után is az, hogy megelőzzük az esetleges fertőzéseket.
Így gyógyulnak a sebek
Bármilyen sérülés történik a szervezetünkben, az öngyógyító folyamatok szinte azonnal elkezdődnek. Maga a sebgyógyulás több tényezőből tevődik össze. A vérzést a véralvadás és az erek összehúzódása állítja el. Utána a vérlemezkék betapasztják az érfalat, amíg az újra ép nem lesz. Az úgynevezett falósejtek eltávolítják a bőrsérüléssel esetlegesen bekerült idegen testeket és az elhalt saját szöveteket. Ezután a többi szövethiányt is pótolja a test, végül elkezdődik a kötőszövetek hegesedése, és a hámszövet regenerálódása is. Mindezt egyfajta gyulladás kíséri, amelyet meg lehet próbálni a seb szakszerű ellátásával lerövidíteni.
Nagy általánosságban az mondható el, hogy a műtéti sebek 5-7 nap alatt gyógyulnak be. Ezután zajlik - szükség esetén- a varratszedés is. Ha azonban mégis valami probléma merül fel, fennáll a kockázat, hogy a beteg vérmérgezéshez hasonló állapotba is kerülhet, ezért mindenképpen fel kell keresni az orvost. Ilyenkor általában eltávolítják a keletkezett váladékot, újra megnyitják, kitisztítják, majd ismét zárják a sebet.
Milyen típusú seb a műtéti seb?
Túlzás nélkül állítható, hogy a műtéti sebek a legkönnyebben gyógyulók közé tartoznak. Ennek az az oka, hogy a seb szélei élesek, és könnyen összeilleszthetőek, illetve összevarrhatóak. Ráadásul külső fertőzés sem éri, mint például egy szakítással, harapással, vagy szúrással keletkező seb esetén. Végeredményképpen a hegesedés is minimális lesz. Mindössze annyi különbség marad a bőrfelszín többi területéhez képest, hogy ahol hegszövet keletkezik, nem lesznek sem verejtékmirigyek, sem pigmentek, sem szőrtüszők. A friss sebet először kötéssel fedik be, amelyet a kórházban még az ápoló személyzet, illetve maga a sebész cserél le. Ekkor már látszik, hogy van-e bármilyen tünet, amely fertőzésre utal. Minimális mennyiségű váladékozás egyébként normálisnak mondható, de inkább az a jellemző, hogy a seb, amelyet a varratok összetartanak, száraz. A beteget jellemzően hamar hazaengedik, így a seb további gondozása már otthon zajlik. A sebész várhatóan előre elmondja majd, milyen gyakran szükséges cserélni a fedőkötést, illetve fertőtleníteni a seb környékét.
A fertőzésveszély megelőzése érdekében azt szokták ajánlani, hogy víz semmiképpen se érje a kötést, emellett vigyázzunk arra is, hogy ne szakadjon el, és szennyeződés se kerüljön bele. Sőt, amikor a csere miatt eltávolítjuk, akkor se mossuk le a vízzel, vagy szappannal - a tisztán tartásnak ez a módja nemhogy nem szükséges, de kifejezetten kockázatos! Egyes szakemberek szerint még akkor is érdemes ezt betartani, amikor már véglegesen lekerül a kötés a műtéti sebről.
Hogyan tisztálkodjunk műtéti sebbel?
A műtéttől, illetve az operáció óta eltelt időtől függően a betegnek szüksége van segítségre. Amennyiben még ágyban fekszik, nedves szivaccsal mosdassuk - gondosan elkerülve a műtéti sebet. Ha pedig zuhany alá tud állni, vagy be tud ülni a kádba, vigyázzunk rá, hogy a műtött testrészt óvni tudja a víztől. Ezt megoldhatjuk úgy is, hogy az adott testrészt kint tartja a vízből, vagy úgy is, hogy vízhatlan nejlonnal beborítjuk. Praktikus kis műanyag széket, vagy más ülőalkalmatosságot helyezni a kádba, vagy a zuhanyfülkébe.
Mikor lehet a műtéti sebbel strandra, vagy termálfürdőbe menni?
Ennek a meghatározása is több tényezőtől függhet: a seb nagyságától, attól, hogy pontosan hol helyezkedik el a testen, és a gyógyulás tempójától is. Mindenesetre az biztos, hogy ha a sebből még bármilyen váladék ürül, tilos strandra, vagy fürdőbe menni. Ezzel nemcsak a sebet óvjuk meg attól, hogy bármilyen fertőzés érje, hanem a többi fürdőzőt is attól, hogy esetleg tőlünk kapjanak el olyan betegséget, amelyről egyelőre még mi sem tudunk. Mindenesetre általános szabály, hogy bármelyik testtájon történt is az operáció, a varratszedés után is legalább 7-10 napot kell várni, mielőtt akár szabad vízben, akár medencében alámerülünk. A biztonság kedvéért azonban az orvosok inkább 3-4 hétet szoktak javasolni a műtét után. Még egy tanácsot érdemes megszívlelni: a friss sebet jobb, ha nem éri napfény sem, hiszen az lassítja a kollagéntermelést, ezáltal a gyógyulás folyamatát is.
