Az már egy ideje nem titok, milyen borzasztó körülmények uralkodtak a romániai árvaházakban a Ceausescu-diktatúra idején - a gyerekek éheztek, koszosak és betegek voltak, nem kaptak játékokat, néhányukat még oda is láncolták az ágyukhoz. Arra azonban csak most világítottak rá londoni kutatók, hogy az ott átélt nélkülözés és elhanyagoltság következtében az árvák agya sem fejlődhetett megfelelően.
Megdöbbentő a különbség
A kutatásba 67 egykori romániai árvát vontak be, akiket brit családok fogadtak örökbe. Ezen fiatalok agyát hasonlították össze 21 olyan árváéval, akik nem szenvedtek el semmiféle nélkülözést, elhanyagolást gyerekként. Az eredmény a tudósok szerint megdöbbentő: az egykori romániai árvaházakból érkezettek agya átlagosan 8,6 százalékkal volt kisebb a jó körülmények között élt társaikénál.
A gyerekek egyébként két héttől négy évig terjedő időszakot töltöttek a romániai árvaházakban. A tudósok azt látták, hogy minél több ideig voltak ott, annál jelentősebb volt a visszamaradás az agyuk méretét tekintve.
Visszafordíthatatlan hatások
A két csoport tagjainál ráadásul fontos strukturális különbségeket is találtak három agyterületen. Ezek a területek a szervezést, a motivációt, valamint az információfeldolgozást és a memóriát érintik. A tudósok azt remélik, eredményeik segíthetnek megindokolni az alacsonyabb IQ és az ADHD magas arányú előfordulását ezeknél a fiataloknál.
Bár a tanulmány arra nem ad magyarázatot, hogy a gyerekkori elhanyagoltság pontosan hogyan fejti ki ezt a hatást az agyra, de azt kiemelték, hogy ez az első olyan tanulmány, amely hangsúlyozza a korai környezet és rossz sors erőteljes hatását az emberi agy fejlődésére. Ezek a hatások ráadásul még most, 30 évvel a diktatúra bukása után is érződnek a fiataloknál.
