+15° - +30°
Kettős front

A magyar egészségügy legnagyobb rákfenéje

A magyar egészségügy egyik legnagyobb rákfenéje a hálapénz, amely leglátványosabban a szülészetet szövi át. A leendő szülők az állami ellátásban súlyos százezreket fizetnek zsebbe, leggyakrabban azért, hogy annál az orvosnál szülhessenek, aki a terhességüket is végigkísérte, valamint hogy a választott orvosuk az előre megbeszélt terv szerint vezesse le a szülést. De hiába fizetnek, az esetek nagy részében az édesanyák végül nem azt kapják, amit várnak.

Bár a hálapénz rendszere mindenki számára megalázó, társadalmilag mégis elfogadott. Az állami egészségügybe bekerülve a betegek természetesnek veszik, hogy fizetniük kell azért, ha minőségibb ellátásban szeretnének részesülni - vagy rosszabb esetben azért, mert félnek, ha nem dugnak pénzt az orvos zsebébe, akkor a kezelésük során valamilyen vélt vagy valós hátrány éri majd őket.  A hálapénz gyakorlatilag a magyar egészségügy minden területén jelen van, leglátványosabban azonban a szülészetben koncentrálódik.  

A TB-finanszírozott egészségügyi ellátásba nem fér bele, hogy a nőknek választott orvosuk legyen, magyarán, hogy annál szülhessenek, akivel a terhességük alatti vizsgálatokat is végigcsinálták. Ezért hát az anyukák és apukák gyakorlatilag feketén megveszik maguknak a kiválasztott orvost: zsebbe fizetnek neki azért, hogy a nőgyógyász állandóan készenlétben álljon, és hogy a szülést (ha nincsenek komplikációk) természetesen úton, a szülési terv szerint vezesse le. Az orvos lefizetése, vagyis az hálapénzes orvosválasztás rendszere azonban a valóságban semmire sem garancia, sőt. A háborítatlan szülés helyett sok esetben mesterségesen beindított vajúdást, felesleges orvosi beavatkozásokat, császármetszést és traumatikus szülésélményt kapnak a pénzükért.

Minden nőnek joga van döntenie a szülésről

A szülési élményekkel kapcsolatban a legtöbb esetben a nők elsősorban nem azért elégedetlenek, mert valamilyen drasztikus beavatkozás történt velük. Az indokolt, a nő számára világosan, érthetően elmagyarázott beavatkozásokkal a nők könnyebben együtt élnek, és legtöbbször hamar fel is dolgozzák a történteket. A traumát a nem megfelelő bánásmód okozza: ahogyan beszélnek velük, hogy nem kapnak megfelelő tájékoztatást, és hogy a megfelelő tájékoztatáson alapuló döntéshozatalra gyakorlatilag nincsen lehetőségük. Korábbi cikkünkért kattintson!

Több hálapénz, több megindított szülés és császármetszés

Néhány napja a K-Monitor és az EMMA Egyesület által szervezett Hálapénz a szülészetben elnevezésű eseményen szakértők beszélgettek a hálapénz jelenségéről, olyan szempontokra is rávilágítva, amelyek a közbeszédből vagy hiányoznak, vagy eddig a háttérben maradtak.

A beszélgetés egyik résztvevője volt a Kaliforniában élő, de magyar származású Dr. Nick Rubashkin szülész-nőgyógyász is. Rubashkin 2014-ben egy évet töltött el ösztöndíjasként a SOTE-n, ez alatt az idő alatt pedig Anyaközpontú várandósgondozás címmel újdonsült magyar anyák körében végzett kutatást. Rubashkin több mint ezer, 18-45 éves édesanyát kérdezett meg a szülési tapasztalataikról, a felmérés eredményét pedig az eseményen be is mutatta. Érdekesség, hogy Rubashkin még a kutatás ismertetése előtt hangot adott azon meglepettségének, hogy Magyarországon egyáltalán létezik a választott orvos gyakorlata, és hogy a szülők nagy része hajlandó is azért feketén fizetni, hogy ezt a szolgáltatást igénybe vegye.

Rubashkin kutatása rávilágított arra, hogy a választott orvossal szülő nők körében nem csak a mesterséges szülésmegindítás, de a császármetszés alkalmazása is gyakoribb, mint azoknál a nőknél, akik nem választanak orvost, hanem a szülés megindulásakor épp ügyeletben lévő doktornál szülnek. A kutatás szerint a császármetszések aránya a választott orvosnál szülő nők esetében 45 százalék volt, azoknál viszont, akik nem választottak orvost, 33 százalék. A kutatásban részt vevő nők közül ráadásul 43-an arról számoltak be, hogy az orvos nem kérte az engedélyüket a császármetszéshez. A WHO ajánlása szerint egyébként a születések 10 százalékánál indokolt csak császármetszést alkalmazni.

Akkor is fizetünk, ha nem vagyunk megelégedve
Akkor is fizetünk, ha nem vagyunk megelégedve. Fotó: iStock

De a WHO-nak a mesterséges szülésmegindítással kapcsolatban is van ajánlása: e szerint csak akkor szabadna alkalmazni, ha a terhesség folytatódása nagyobb kockázatot jelent a babának és az anyának, mint annak lerövidítése. A mesterséges szülésmegindítás ugyanis egyáltalán nem veszélytelen beavatkozás: növeli a különböző komplikációk esélyeit. A szülések beindításához azonban a hazai orvosok - a kutatás szerint - nem feltétlenül egészségügyi indikációk miatt folyamodnak. A gyakorlatnak sokkal prózaibb oka van. A választott orvosok gyakran azért indítják be hamarabb a vajúdást, mert szabadságra készülnek, ezért inkább gyorsan túl akarnak esni a szülésen azoknál a nőknél, akik fizettek nekik, nehogy belinduljon magától a szabadságuk alatt.

Rubashkin egyébként azt tapasztalta, hogy a nők a legtöbb esetben azért fizetnek a választott orvosuknak, hogy az több időt szánjon rájuk a vizsgálatok során, és hogy jelen legyen a szülésnél. És bár a kutatás szerint mindez valamennyire meg is valósul, a választott orvos jelenléte és a hálapénz egyáltalán nem garancia arra, hogy a szülés során megfelelően bánjanak velük.

Akkor is fizetünk, ha nem vagyunk megelégedve

A jobb szemléltetés érdekében Rubashkin egy magyar anyuka esetét is elmesélte. Annak ellenére, hogy a kétgyerekes anyuka természetes úton szerette volna világra hozni gyerekeit,  mindkét alkalommal császármetszésen esett át, és mindkétszer különféle egészségügyi komplikációk is felléptek nála.

A vidéken élő nő már első terhessége elején eldöntötte, hogy a város legjobb hírű nőgyógyászánál szüli majd meg gyerekét. Az orvos magánellátásban is praktizált, ám azt az árat a leendő anyuka nem tudta megfizetni, így hát hálapénzt fizetett neki, hogy a közegészségügyi ellátásban legyen a választott doktora.

Az asszony első terhességének 40. hete pont a karácsonyi időszakra esett, az ünnep előtti nap, december 24-én pedig a választott orvosa 8-16 óráig dolgozott. Annak érdekében, hogy a gyerek ne az orvos munkaidején kívül jöjjön világra, a doktor reggel egy nagy adag oxitocint adott be a nőnek, hogy mesterségesen megindítsa a vajúdást. Az oxitocin hatására azonban a magzat pulzusa leesett, emiatt pedig a természetes szülés helyett az orvos sürgősségi császármetszést hajtott végre.

A szülés utáni napokban az anyukának feltűnt, hogy nem úgy néz ki a pocakja, ahogy kellene - még mindig úgy tűnt, mintha terhes lenne. Felkereste az orvosát, ő azonban elintézte annyival, hogy az asszony csak túlsúlyos, és hazaküldte. Néhány nap múlva azonban a nő arra ébredt fel éjszaka, hogy valamilyen sárgás anyag folyt szét az ágyában. Kórházba siettek és kiderült, hogy egy császár utáni komplikációról van szó, a tüneteit pedig a seb szétválása okozta.

A választott orvosa tehát nem foglalkozott az asszony császár utáni tüneteivel, nem a megbeszéltek szerint vezette le a szülést, a nő azonban ennek ellenére is fizetett neki. Sőt, mindezek után a második terhessége alkalmával is ugyanezt az orvost választotta.

Az anyuka ezúttal jó előre letisztázta a nőgyógyásszal, hogy második babáját már valóban természetes úton szeretné világra hozni, a doktor pedig meg is nyugtatta, hogy ennek semmi akadálya. A terhesség előrehaladtával azonban az orvos gyakorlatilag eltűnt, a nő nem tudta elérni, nem tudott beszélni vele. Az orvos asszisztense tartotta vele a kapcsolatot, aki végül császármetszésre adott időpontot arra a napra, amikorra egyébként is ki volt írva. A császármetszés napján a nő jelezte az orvosának, hogy beteg lett, köhög, ezért lehet, hogy jobb lenne, ha elhalasztanák a beavatkozást, hiszen a köhögése komplikációkhoz vezethet. Az orvos nem foglalkozott a dologgal. Megtörtént a császármetszés, ami után az anyuka kifejezetten kérte a doktorát, hogy mielőtt hazamegy, készítsenek egy ultrahangot, nehogy a múltkori komplikációhoz hasonló probléma lépjen fel. Az orvosa azonban ezt nem tartotta fontosnak, így hát hazaküldte.

Másnap éjjel a nő megint arra ébredt, hogy folyik valami a lábain - ami ezúttal vér volt. A kórházban derült ki, hogy gyakorlatilag a belei türemkedtek ki a császáros sebén. Rubashkin a történethez hozzátette, hogy a nőnél a második császár után egy életet veszélyeztető komplikáció jelentkezett, olyan, amivel ő a praxisa során még nem is találkozott. Az eset után egyébként az asszony ki akarta deríteni,  mindez hogyan történhetett, ki hibázott, ám mikor kikérte a kórháztól a leleteit, azokban nyoma sem volt a komplikációnak. A második szülése után a nő már annyira dühös és csalódott volt, hogy ezúttal nem fizette ki a megbeszélt hálapénzt az orvosának.

El kellene felejteni a választott orvos gyakorlatát

A beszélgetésen részt vett Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház volt operatív igazgatója is, aki nem győzte hangsúlyozni, hogy "a választottorvos-fétist valahogy ki kellene radírozni az emberek fejéből". Véleménye szerint ugyanis a választott orvos minden esetben több beavatkozást jelent.

"Egy négy napos ünnep előtt háromszor annyi gyerek születik, mert az orvosok elutaznak szabadságra. Csütörtökre tömegével behívják a kismamákat akik pénteken szakmányban szülnek. Majd a doktor úr péntek délután veszi a kalapját, és ott marad az ügyeletes orvos a rengeteg kisbabával, a sok indított szüléssel és a velük járó rengeteg komplikációval. A választott orvos ugyanis nem feltétlenül áldozza fel a saját idejét azért, mert kap 100-150 ezer forintot"- magyarázta Lantos. 

Lantos azt is hozzátette, hogy annyira beívódott az emberek fejébe a választott orvos gyakorlata, hogy az még a magánellátásban is megjelenik. Mint mondta, az édesanyák a 480 ezer forintos alap szülési díj felett is hajlandóak kifizetni még 150 ezer forintot, hogy saját orvosuk legyen, és 60 ezer forintot a szülésznőért, mert azt gondolják, hogy választott orvos nélkül még egy magánkórházban sincsenek biztonságban. És miközben mindezt azért teszik meg, hogy a szülésük háborítatlan, beavatkozásoktól mentes legyen, véleménye szerint végül pont ez a rendszer vezet több felesleges orvosi beavatkozáshoz, kevesebb figyelemhez és több szövődményhez. Lantos úgy látja, hogy a választott orvos az, aki medikalizálja az egyébként komplikációk nélküli, természetes úton is levezethető szüléseket.


Választott orvos helyett egységes protokoll

Fazekas Pálma, az EMMA Egyesület elnöke elmondta, hogy a velük kapcsolatba lépő nők a jobb minőségű ellátás (például, hogy ne avatkozzanak be a szülésükbe, ne érje őket hátrány) mellett a biztonságérzetet veszik meg, amikor hálapénzt fizetnek a választott orvosuknak.

Véleménye szerint azzal lehetne megszüntetni ezt a bevett gyakorlatot, ha a kórházak köteleznék a náluk dolgozó szülészorvosokat és szülésznőket arra, hogy egységes protokollok szerint dolgozzanak, aminek pedig nyilvánosnak kellene lennie a nők számára. Így nem kellene ugyanannál az orvosnál szülniük, akihez a terhesség alatt is jártak azért, hogy ugyanazt az ellátást kapják.

A szülési traumára nincs jogorvoslat

Fazakas azt is megemlítette, hogy a nők ráadásul nehezebben tudnak érvényt szerezni az igazuknak akkor, ha úgy érzik, nem megfelelően bántak velük. A szülőszobán átélt traumákat ugyanis nagyon gyakran a nők legközelebbi környezete, családja is elbagatellizálja, ilyen reakciók után pedig az édesanyáknak nincs bátorsága jogi útra terelni az ügyet. Mindezt pedig a statisztikák is megerősítik. Mina András betegjogi szakjogász elmondta, hogy egy kezén meg tudja számolni, mennyi szüléssel, szülészeti gondozással, hálapénzzel kapcsolatos betegjogi sérelem fut be egy évben a betegjogi képviselőkhöz. Mina véleménye szerint ennek az lehet az oka, hogy a nők az átélt helyzeteket valószínűleg nem érzik jogsérelemnek.

"Elbizonytalanodnak. Tudják, hogy joguk lenne valamilyen lépéseket tenni, de valószínűleg úgy érzik, hogy a közvélekedés ebben nem állna melléjük. Egy anyuka sem bizonytalanodik el a jogi lépésekben, ha olyan súlyos komplikáció lép fel, amitől mondjuk betegen születik a baba. Akkor perre mennek. De valamiért nem érzik, hogy joguk lenne olyan háborítatlan szülésen részt venniük, amilyet ők elképzeltek maguknak."

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+23, +30 °C
Minimum:
+15, +20 °C

Hazánkban szerdán délelőtt erősen felhős vagy borult lesz az ég, sokfelé várható eső, záporeső, zivatar.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag