A kataplexia az ébren töltött órákban jelentkezik, a rohamok súlyossága széles skálán mozog, az alig látható izomgyengeségtől, mint a szemhéjlankadás, egészen az igen veszélyes, akár a teljes test magatehetetlen összecsuklásáig terjed. Mivel a kataplexia idegrendszeri probléma, gyakran téves diagnózist állítanak fel, például görcsrohamokkal járó betegségeket ismernek fel, mint amilyen az epilepszia is.
Mit kell tudni róla?
- Kataplexiás rosszullét esetén a beteg ébren van, de átmenetileg bénult - részben vagy egészben
- A kataplexiával járó narkolepsziát jelenleg autoimmun-mediált rendellenességnek tartják
- Kataplexia narkolepszia nélkül nagyon ritka
- Tipikusan gyermek- vagy serdülőkorban kezdődnek a rohamok
- A fáradtság súlyosbítja
- Férfiakat és nőket azonos arányban érint
- Akkor is kialakulhat, ha valaki hirtelen megszakítja az antidepresszáns gyógyszerek szedését
- A különbség a görcsrohamok és a kataplexia között, hogy az előbbi bármikor bekövetkezhet és nem köthető heves érzelmekhez
Mi ez a betegség?
A kataplexia hirtelen izomtónus-vesztéssel jár, mely során a beteg a szó szoros értelmében lebénul, általában a test mindkét oldalán. Ez nem minden esetben társul elalvással: a tudat ép maradhat, miközben a beteg képtelen testének irányítására, magatehetetlenül összecsuklik. Ilyen eszméletvesztés nélküli hirtelen tónusvesztést okozhat leginkább a nevetés, de kiválthatja még a boldogság, bosszúság, meglepetés, vagy stresszes esemény, azaz váratlan érzelmi reakciók.
Alkalmanként más betegségekkel is feltűnik, ilyen a stroke, a sclerosis multiplex, agysérülések és az agyvelőgyulladás.
A kataplexiás rohamok időtartama rövid, a néhány másodperctől a néhány percig terjed, majd az izomtónus és funkció gyors visszatérésével jár.
Okai
A kataplexiás rosszullét általában hasonlít a REM alvás alatt jelentkező izomellazuláshoz, és kisebb mértékben a nevetés hatására bekövetkező gyengeséghez. A mögöttes oka nem ismert, de a hypocretin (orexin) neurotranszmitter kulcsszerepet játszhat a kialakulásában, mivel a betegeknek jellemzően alacsony a hypocretin szintje, ami az éberségért felelős.
A kataplexiás rosszullétek gyakorisága lehet akár évente egy, de akár naponta több is. Általában a betegek legtöbbjénél heti több alkalom figyelhető meg. A rohamok is sokfélék lehetnek, az enyhe, alig észrevehető bénulástól egészen a súlyos, egész testet érintő összeomlásig.
Kataplexiás rosszullétek megjelenési formái:
- arcizom-rángás, grimaszolás, pislogás
- szokatlan nyelvmozgás
- állremegés
- fej vagy állkapocs-esés
- térdremegés vagy bicsaklás
- lógó szemhéjak
- beszédnehézségek
Fontos, hogy a rohamot átélő beteg tudatánál van, képes lélegezni és a szeme is mozog.
Vizsgálatok és diagnózis
Nincs külön diagnosztikai vizsgálat a kataplexiára. A kórmeghatározás a beteg által leírt eseményeken és kórelőzményein alapul.Gyakran előfordul, hogy napközbeni kifejezett aluszékonysággal vagy tartós álmosságérzéssel megy a beteg orvoshoz. Mivel ezek gyakori problémák, a kezdeti tünetek kialakulásától a valós diagnózisig sok év is eltelhet.
Kezelése és megelőzése
Nincs rá gyógymód, csak tünetileg kezelhető és az sem 100 százalékos. Megfelelő alváshigiénés környezet alapvető előírás. Tovább szükség van olyan biztonsági intézkedések betartására, amelyek a test összecsuklásakor várható komoly sérülések elkerülésében segítenek.
A tünetek kezelésére nátrium-oxibátot, illetve triciklikus, valamint kettős hatású antidepresszánsokat alkalmaznak. A nátrium-oxibát azonban komoly mellékhatásokkal járhat, légzésdepressziót kiváltó potenciállal rendelkezik. A leggyakrabban jelentett mellékhatások a szédülés, az émelygés és a fejfájás, melyek mindegyike a betegek 10-20 százalékánál fordul elő. A legsúlyosabb mellékhatások az öngyilkossági kísérlet, a pszichózis, a légzésdepresszió.
Alváshigiénia (ami egyébként mindenkire érvényes):
- azonos időben keljünk és feküdjünk, nyaraláskor is, hétvégén is
- legalább 7 órát aludjunk, vagy annyit, amennyi ahhoz szükséges, hogy kipihentnek érezzük magunkat
- legyen a hálószobánk nyugodt, csendes és kényelmes, legyen a szobában 18 fok és 50 százalékos páratartalom
- ne együnk lefekvés előtt
- ne sportoljunk közvetlenül lefekvés előtt
- ne fogyasszunk koffeint, élénkítőszereket, alkoholt
- ha tehetjük, szundítsunk napközben is
A fizikai sérülések megelőzésére nem árt betartani néhány szabályt:
- legyünk tisztában a lehetséges veszélyekkel és tartózkodjunk tőlük (élek, magasságok)
- relaxáljunk és alkalmazzunk stresszkezelő technikákat
- kerüljük az alváshiányt
- kerüljük az olyan élethelyzeteket, amik erős érzelmeket váltanak ki, vagy készüljünk fel rá, üljünk le, vagy kérjünk támogatást
- ne vezessünk autót, ne irányítsunk gépet
- magyarázzuk el barátainknak és ismerőseinknek az állapotunkat és készítsük fel őket erre a komoly betegségre
Ha ezeket betartja a kataplexiás beteg, javuló életminőséget tapasztalhat.
Forrás: Medical News Today
