A rémálmok ezért veszélyesek

HáziPatika

Azok körében, akiket rendszeresen gyötörnek rémálmok, gyakoribb a szívbetegségek és a mentális problémák kialakulásának veszélye. Bizonyos esetekben azonban a rémálmok éppen hogy gyógyító hatásúak lehetnek. Mit tehet, akit rendszeresen nyomasztanak?

Bár álmodni minden éjszaka szoktunk, azalvásközben fejünkben lepergő képek töredékére tudunk csak ébredés után visszaemlékezni. Bizonyos álmokra pedig nem is szeretnénk: ezekben üldöznek minket, erőszakoskodnak velünk, vagy egyszerűen csak olyan nyomasztó érzés lesz úrrá rajtunk, hogy agyunk azonnal felébreszt minket. A rémálmok szerepét és üzeneteit sokszor elemezték már, a legújabb kutatás arra volt kíváncsi, hogy egészségünkre milyen hatással vannak.

Van gyógyszer rémálmok ellen?

Hónapok óta alvászavarban szenved egyik olvasónk, rémálmok gyötrik. Panaszával az Orvos Válaszol szakértőjéhez fordult - kattintson a részletekért!

Így betegítenek meg a rémálmok

Időnként mindenkinek vannak rosszabb éjszakái, az emberek 6-7 százalékát azonban rendszeresen gyötrik rémálmok. Tore Nielsen, a Montreal Egyetem pszichiátriai karának professzora szerint ezek gyakran valamilyen traumatizáló esemény (például autóbaleset, testi sértés, katonáknál összecsapás) újradolgozásai az agyunkban. Mint mondta, a rémálom nemcsak a tipikus üldözéses jeleneteket takarja, de bizonyos esetben teljesen hétköznapi jelenetek is rettegést válthatnak ki az álmodóból. Ha pedig ez a rettegés rendszeresedik, akkor stresszt és alvászavarokat eredményez, ezek pedig az egészségünkre is komoly hatással vannak.

Egy rémálomból felriadva az ember sokszor órákig nem tud visszaaludni, vagy szándékosan nem is akar, nehogy a félelmet keltő képsorok folytatódjanak. Alvásideje így megrövidül, ami egy sor komoly betegség (szívbetegségek, depresszió, stroke, cukorbetegség) kialakulásának veszélyét is növeli. Az öngyilkossági kísérletek aránya is jóval nagyobb azoknál, akiket rendszeresen gyötörnek rémálmok. Ha a betegnél kezelésekkel sikerül csökkenteni a rémálmok számát, akkor ez általában a mentális egészségére is jó hatással van - tehát a rossz éjszakák nem a mentális betegségek tünetei, hanem éppen hogy okozói.

Hogyan győzzük le a rémálmokat?

Meglepő módon a rémálmoknak bizonyos esetben terápiás szerepük is lehet, segíthetnek ugyanis feloldani a nappali szorongásokat. Freud szerint az álmok a hétköznapi aggályaink kivetülései, ez alapján pedig egy terapeuta segíthet összekötni az éjjel tapasztalt képeket és érzelmeket a valós problémákkal. Az efféle álomanalízis hasznos önismereti szereppel rendelekzik, és segíthet a belső feszültség feloldásában, illetve a stresszkezelésben.

A rémálmok után sokan nem is mernek visszaaludni
A rémálmok után sokan nem is mernek visszaaludni

A rémálmok továbbá egyfajta expozíciós terápiaként is segíthetnek enyhíteni a szorongáson. Az ilyen terápia alapja, hogy a beteg biztonságos közegben nézhet szembe félelmének tárgyával (például egy kutyáktól rettegő személy egyre hosszabb időt tölt együtt egy terápiás ebbel). Ha az álmainkban is sokszor megjelenik a félelmet kiváltó dolog vagy szituáció - például nagy tömeg, szűk hely - akkor a tudatalattinknak is segíthetünk megbarátkozni vele.

De nem biztos, hogy az álmainkban is ilyen egyszerűen megy minden. Az expozíciós terápiában a legrosszabb, ami történhet, ha az adott személy úgy kerül ki a szorongást kiváltó szituációból, hogy még mindig félelmet érez. Ez ugyanis megerősíti az agyban a felvetést, hogy a rettegést kiváltó dolog elől menekülni kell. Ha tehát az illetőnek visszatérő rémálma van, de még felébred azelőtt, hogy a legrosszabb dolog megtörténne, akkor csak a félelmét növeli. 


A rémálmok kezelésére kétféle módszert alkalmaznak a professzor szerint. A gyógyszeres kezelés során vérnyomáscsökkentő tablettákat kap a páciens, ami csökkentheti a szervezet rémálmokra adott stresszválaszát. A másik az úgynevezett IRT (Imagery Rehearsal Therapy) terápia, melynek során a rémálmok minden mozdulatát átbeszélik egy szakemberrel, és megváltoztatják úgy, hogy ne keltsen félelmet, majd ezt az újragondolt álmot vizuális elemekkel rögzítik a kliens fejében.

Forrás: Time

Tisztelt Doktor Úr! Amóta csak visszaemlékszem, komoly szorongásos problémáim vannak. A napokban keltette fel a figyelmem, hogy a nem integrált Moro reflex tünetei megtalálhatóak nálam (az allergiától, a hypoglikémiáig tengeri betegségig minden), ami a legfárasztóbb ezek közül, a folyamatos megijedés, és az, hogy a zaj elviselhetetlennek tűnik (pl. egy oviscsoport zaja, bármilyen hirtelen zaj). Elolvasva a Moro és a Strauss reflexet, elbizonytalanodtam, mert maga a reakcióm a második (nyak behuzása, pislogás, stb.). A kérdésem az lenne, hogy felnőtt korban, hogy néz ki egy nem megfelelően integrált Moró reflex, s hogy van-e különbség e között és a túlzott ijedtségi rekció (exaggerated startle reflexet fordítottam így, nem tudom helyes-e), hogyan lehet egymástól megkülönböztetni felnőtnél a Moro reflexet a Strauss reflextől? Ilyen típusú vizsgálatra nálunk nincs lehetőség, ezért kérem a segítségét, hogy tudjam merre induljak. Jó lenne már kicsit felszusszanni. Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Kérdező! A Moro-reflex egy olyan újszülöttkori reflex, amely 4-5 hónapos korban teljesen megszűnik. A felnőtteknél a Strauss-reflex lehetséges. Érdemes lenne ezzel a problémával inkább pszichológushoz fordulni. Üdvözl...

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+18, +23 °C
Minimum:
+7, +12 °C

Hazánkban pénteken délelőtt változóan felhős lesz az ég, a Dunántólon néhol, a Tiszántúlon szórványosan alakulhat ki gyenge eső, záporeső, egy-egy zivatar is előfordulhat.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag