A kölcsönt felvevő lakosok 15-17 százalékának adódhatnak nehézségei hiteleik fizetésével. A törlesztőrészletek hirtelen ugrását ugyan a kamatstop egyelőre visszafogja, ám a megélhetési költségek – a lakásfenntartás és az élelmiszerárak – növekedése csökkenti a lakosság pénzügyi mozgásterét – áll a Népszava beszámolójában.
A vállalatok helyzetét az energia drágulása mellett a nyersanyagok magas beszerzési költsége, a növekvő bérigények és az emelkedő kamatkörnyezet is nehezíti. Eközben a lakosság elkölthető jövedelmének zsugorodása miatt visszaesik a termékeik és szolgáltatásaik iránti kereslet is. Mindez „nyomást helyez bevételeikre, adósságszolgálati képességükre” – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A nemrég kiadott "Pénzügyi stabilitási jelentésben" ezért a jegybank elemzői megvizsgálták, mennyire érzékeny a fenti sokkokra a lakossági és a vállalati hitelállomány.
Arra jutottak: a hitellel rendelkező kis és középvállalkozások bedőlési valószínűsége 2,9 százalékról már eddig is 4,7 százalékra nőhetett. A megélhetési költségek emelkedése a hitellel rendelkező háztartásokon belül 4-7 százalékponttal növeli a sérülékenynek tekinthető háztartások arányát.
A lakosság körében a hiteltörlesztési képesség szempontjából az elemzők azokat a háztartásokat tekintették sérülékenynek, amelyek esetében a törlesztőrészlet a – rezsi és az élelmiszerköltségek megfizetése után – rendelkezésre álló jövedelem több, mint felét teszi ki. A hitellel rendelkező háztartások 13 százalékára volt ez korábban jellemző, a rezsi és az élelmiszerárak emelkedése óta azonban 17 százalékra nőtt arányuk.
A jelzáloghiteleknél a nemfizetők aránya 1,8 százalékponttal emelkedhet az energiaárak növekedése miatt 2023 végére.
