Tombol a nyári kánikula, hétfőtől ismét hőségriasztás lépett életbe. A meleg elől menekülve mindenki igyekszik hűvösen tartani otthonát, amihez kétségtelenül a klímaberendezések használata jelenti az egyik leghatékonyabb megoldást. De vajon mennyivel fizetünk többet havonta a villanyért, ha mindennap hosszasan járatjuk otthon a légkondit a hőhullámos időszakokban? A 24.hu megkeresésére Erdős Csaba, a Víz, Gáz, Fűtéstechnika és Hűtő, Klíma, Légtechnika szaklap vezető szerkesztője foglalta össze a legfőbb tudnivalókat.
Hangsúlyozta, hogy a légkondicionálók áramfogyasztására és az áramszámla összegére számos tényező kihatással van. A többi között lényeges szempont a külső és a kívánt belső hőmérséklet közötti különbség, hiszen minél jobban le kell hűtenünk egy helyiséget, annál több energiát használunk fel. Ugyancsak meghatározó a hűtött helyiség mérete, az épület szigetelésének minősége, továbbá a klímaberendezés névleges teljesítménye és szezonális hűtési jóságfoka (SEER – Seasonal Energy Efficiency Ratio). Végezetül számításba kell venni, hogy naponta hány órán át üzemel a klíma, mennyire magas a páratartalom, mennyire süti közvetlenül a napfény a helyiséget, mennyi hőt termelnek a benti elektromos eszközök, vagy hogy mennyire szellőztetünk gyakran.
A szakértő egy konkrét példán keresztül rávilágított:
- ha egy átlagosan szigetelt lakásban szeretnénk lehűteni egy 20 négyzetméteres szoba levegőjét 30-ról 26 fokra egy 2,5 kW névleges hűtőteljesítményű split klímával, akkor az naponta 432 forintba kerül.
- Ha viszont ugyanezt a szobát 22 fokra hűtenénk le, már napi 605 forint költséggel kell kalkulálni.
E tekintetben is célszerű lehet tehát betartani azt a szabályt, hogy a külső hőmérsékletnél ne állítsuk sokkal alacsonyabbra a klíma hűtési fokozatát. Mint azt korábban megírtuk, egészségügyi szempontból is legfeljebb 8-10 fok különbség az ajánlott.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: