Százéves korában hunyt el Szabó Lászlóné Borsos Olga

Életének 100. évében elhunyt Szabó Lászlóné Borsos Olga, a biológiai tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi docens, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett kutató.


Borsos Olga 1926-ban született Debrecenben. Elemi és gimnáziumi tanulmányait a debreceni Református Dóczi Leánynevelő Intézetben végezte, majd beiratkozott a Tisza István Tudományegyetem (ma: Debreceni Egyetem) Bölcsészettudományi Karának természetrajz-földrajz tanári szakára. 1949-ben középiskolai tanári oklevelet kapott, 1950-ben pedig egyetemi doktori oklevelet szerzett növénytan főtárgyból, valamint állat- és embertan melléktárgyakból. Már másodéves egyetemi hallgatóként részt vett a Növénytani Intézet munkájában - olvasható a család által küldött életrajzban.

Fotó: Getty Images
Fotó: Getty Images

1950-1951-ben biológia vezetőtanárként dolgozott a debreceni Mezőgazdasági Gimnázium és Technikumban, 1951-ben az MTA tudományos munkatársnak nevezte ki a Növénytani Intézethez. 1956-ban az MTA áthelyezte a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani- és Növényföldrajzi Tanszékére, ahol 1983-as nyugdíjazásáig, továbbá utána mint szerződéses tudományos főmunkatárs 1996-ig végzett kutatói-oktatói tevékenységet. 1960-ban a biológiai tudományok kandidátusa lett, 1966-ban pedig címzetes egyetemi docensi címet kapott. A tudományos kutatómunkát már egyetemi hallgató korában, 1946-ban megkezdte a debreceni Növénytani Intézetben. Az 1949-ben beadott tanári szakdolgozata, majd 1950-ben a doktori disszertációja témája a Kárpát-medence vadon termő orchideáinak rendszertani és növényföldrajzi monografikus feldolgozása volt. E témakörből készült kandidátusi értekezése is, mellyel 1960-ban elnyerte a biológiai tudományok kandidátusa címet. A szabadföldi orchideákkal végzett rendszertani, areálgeográfiai, növénycönológiai, szövettani, természetvédelmi kutatásainak - melyeket több mint öt évtizedig folytatott - eredményei számos hazai és külföldi szakfolyóiratban megjelentek. Ezenkívül számos más, egy- és kétszikű virágosnövényfaj mikroszisztematikai, florisztikai, rendszertani, anatómiai, ökológiai feldolgozását végezte. Orchidea-kutatásai mellett kutatómunkája a Lotus corniculatus agg. alakkörének teljes botanikai-biológiai feldolgozására irányult. E témakör kapcsán hívták meg 1971-ben a montreali McGill University Genetics Departmentbe, hogy vendégprofesszorként részt vegyen az intézet kutatási programjában, a Lotus nemzetség botanikai- és agrárkutatási szempontok szerinti feldolgozásában. Az ott eltöltött négy hónapban sikerült megalapoznia az MTA Tudományos Minősítő Bizottságához 1977-ben benyújtott disszertációjának anyagát. A közleményben kitérnek arra is, hogy dolgozatát az akkori Tudományos Minősítő Bizottság "tudománypolitikai" meggondolásból nem engedte megvédeni. A tanulmány számos eredménye hazai és külföldi szakfolyóiratokban és önálló könyvként is megjelent. Akadémiai kutatómunkája mellett rendszeresen részt vett mind a Debreceni Egyetem, mind az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatómunkájában is. Alapító tagja és tíz éven át elnöke volt a Magyar Orchidea Társaságnak. Tudományos munkájának egyik eredményeként egy orchidea faj, a dactylorchiza maculata varietas Olgae róla kapta a nevét. 1999-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma: Debreceni Egyetem) az aranydiplomát, 2009-ben pedig a gyémántdiplomát vehette át. 2011-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést.

Forrás: MTI

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

prediabétesz
Súlyos károkat okoz a vércukorszintben, mégis sokan fogyasztják naponta
koleszterin
6 koleszterincsökkentő étel: ezek legyenek mindig a kamrában – A szívroham megelőzésében is segítenek
Súlyos károkat okoz a belekben, mégis sokan fogyasztják rendszeresen
Kétféle hantavírus is jelen van Magyarországon – ezt érdemes tudni a fertőzésről
Óriási változás jön az egészségügyben: íme az új miniszter, Hegedűs Zsolt tervei
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +21 °C
Minimum: +8 °C

Az erőteljes gomolyfelhő-képződés mellett többórás napsütésre lehet számítani, majd délutántól, késő délutántól délnyugat felől erősen megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Több helyen, akár több hullámban várható zápor, zivatar, estétől a Dunántúlon eső is. Helyenként intenzív, heves zivatar is előfordulhat - legkisebb eséllyel északnyugaton. A délies szél többfelé megélénkül, zivatarok környezetében viharos lökések is lehetnek.A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 25 fok között valószínű, északnyugaton lesz a leghűvösebb, míg délkeleten mérhetjük a legmagasabb értékeket.Késő este 10, 15 fok várható. Térségünket egy mediterrán ciklon közelíti meg, ami a fronthelyzetben is jelentős változást hoz. Pénteken kettősfronti hatásra lehet számítani.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: felismernéd a leggyakoribb tápanyaghiányt? – Teszteld a tudásod! A vashiány és a vérszegénység sokszor alattomosan alakul ki: a tünetek enyhék, könnyen másra fogjuk őket, mégis komoly hatással lehetnek a mindennapokra. Vajon mennyire ismered fel a figyelmeztető jeleket?
kvíz
Kvíz: felismered képről az orvosi eszközöket? – Keveseknek sikerül a 10/10 Az orvosi rendelőkben számos különleges eszköz rejtőzik. Mennyire ismered ezeket? Kvízünkben most próbára teheted a tudásod!