Százéves korában hunyt el Szabó Lászlóné Borsos Olga

Életének 100. évében elhunyt Szabó Lászlóné Borsos Olga, a biológiai tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi docens, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett kutató.


Borsos Olga 1926-ban született Debrecenben. Elemi és gimnáziumi tanulmányait a debreceni Református Dóczi Leánynevelő Intézetben végezte, majd beiratkozott a Tisza István Tudományegyetem (ma: Debreceni Egyetem) Bölcsészettudományi Karának természetrajz-földrajz tanári szakára. 1949-ben középiskolai tanári oklevelet kapott, 1950-ben pedig egyetemi doktori oklevelet szerzett növénytan főtárgyból, valamint állat- és embertan melléktárgyakból. Már másodéves egyetemi hallgatóként részt vett a Növénytani Intézet munkájában - olvasható a család által küldött életrajzban.

Fotó: Getty Images
Fotó: Getty Images

1950-1951-ben biológia vezetőtanárként dolgozott a debreceni Mezőgazdasági Gimnázium és Technikumban, 1951-ben az MTA tudományos munkatársnak nevezte ki a Növénytani Intézethez. 1956-ban az MTA áthelyezte a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani- és Növényföldrajzi Tanszékére, ahol 1983-as nyugdíjazásáig, továbbá utána mint szerződéses tudományos főmunkatárs 1996-ig végzett kutatói-oktatói tevékenységet. 1960-ban a biológiai tudományok kandidátusa lett, 1966-ban pedig címzetes egyetemi docensi címet kapott. A tudományos kutatómunkát már egyetemi hallgató korában, 1946-ban megkezdte a debreceni Növénytani Intézetben. Az 1949-ben beadott tanári szakdolgozata, majd 1950-ben a doktori disszertációja témája a Kárpát-medence vadon termő orchideáinak rendszertani és növényföldrajzi monografikus feldolgozása volt. E témakörből készült kandidátusi értekezése is, mellyel 1960-ban elnyerte a biológiai tudományok kandidátusa címet. A szabadföldi orchideákkal végzett rendszertani, areálgeográfiai, növénycönológiai, szövettani, természetvédelmi kutatásainak - melyeket több mint öt évtizedig folytatott - eredményei számos hazai és külföldi szakfolyóiratban megjelentek. Ezenkívül számos más, egy- és kétszikű virágosnövényfaj mikroszisztematikai, florisztikai, rendszertani, anatómiai, ökológiai feldolgozását végezte. Orchidea-kutatásai mellett kutatómunkája a Lotus corniculatus agg. alakkörének teljes botanikai-biológiai feldolgozására irányult. E témakör kapcsán hívták meg 1971-ben a montreali McGill University Genetics Departmentbe, hogy vendégprofesszorként részt vegyen az intézet kutatási programjában, a Lotus nemzetség botanikai- és agrárkutatási szempontok szerinti feldolgozásában. Az ott eltöltött négy hónapban sikerült megalapoznia az MTA Tudományos Minősítő Bizottságához 1977-ben benyújtott disszertációjának anyagát. A közleményben kitérnek arra is, hogy dolgozatát az akkori Tudományos Minősítő Bizottság "tudománypolitikai" meggondolásból nem engedte megvédeni. A tanulmány számos eredménye hazai és külföldi szakfolyóiratokban és önálló könyvként is megjelent. Akadémiai kutatómunkája mellett rendszeresen részt vett mind a Debreceni Egyetem, mind az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatómunkájában is. Alapító tagja és tíz éven át elnöke volt a Magyar Orchidea Társaságnak. Tudományos munkájának egyik eredményeként egy orchidea faj, a dactylorchiza maculata varietas Olgae róla kapta a nevét. 1999-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma: Debreceni Egyetem) az aranydiplomát, 2009-ben pedig a gyémántdiplomát vehette át. 2011-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést.

Forrás: MTI

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

folyadékpótlás
Életkorod alapján ennyi vizet kell innod naponta – Íme a teljes táblázat
vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
Hasnyálmirigy-gyulladás: ez segít meggyógyulni magyar kutatók szerint – Mutatjuk, min kell változtatni
Heti három alkalom már csökkenti a vérnyomást: ez a mozgásforma az egyik leghatékonyabb
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +11 °C
Minimum: +2 °C

Reggel a déli, délkeleti tájakon lehet némi napsütés, illetve észak, északnyugat felől szakadozottabbá, vékonyabbá válik, később csökken is a felhőzet. Reggel még sokfelé fog esni, majd a délelőtti óráktól kezdve északnyugat felől szűnni kezd a csapadék, estére mindenütt eláll az eső. Ugyanakkor a csapadék megszűnése előtt a Kőszegi-hegységben, a Bakonyban, illetve az északi hegyvidékeken átmenetileg havas esőre válthat a halmazállapot. Az Alföldön is északira fordul a szél, amely nagy területen megerősödik, sőt több helyen viharossá is fokozódik, a déli óráktól azonban veszíteni kezd erejéből a légmozgás.A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 17 fok között alakul, az Alföldön a reggeli, kora délelőtti órákban, a szélfordulás előtt áll be a maximum.Késő estére 0 és +8 fok közé hűl a levegő. Az elmúlt éjszaka kiadós esőzése a Charles ciklonnal érkezett, most pedig e ciklon hátoldalán éri el a Kárpát-medencét egy markáns hidegfront.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!
kvíz
Édeset, sósat vagy savanyút kívánsz? 6 kérdésből kiderül, mit üzen a tested A csoki, a chips vagy a savanyúság után sóvárogsz? Emögött nemcsak megszokás vagy stressz állhat, bizonyos esetekben tápanyaghiány, hormonális változások vagy életmódbeli tényezők is szerepet játszhatnak.