Százéves korában hunyt el Szabó Lászlóné Borsos Olga

Életének 100. évében elhunyt Szabó Lászlóné Borsos Olga, a biológiai tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi docens, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett kutató.


Borsos Olga 1926-ban született Debrecenben. Elemi és gimnáziumi tanulmányait a debreceni Református Dóczi Leánynevelő Intézetben végezte, majd beiratkozott a Tisza István Tudományegyetem (ma: Debreceni Egyetem) Bölcsészettudományi Karának természetrajz-földrajz tanári szakára. 1949-ben középiskolai tanári oklevelet kapott, 1950-ben pedig egyetemi doktori oklevelet szerzett növénytan főtárgyból, valamint állat- és embertan melléktárgyakból. Már másodéves egyetemi hallgatóként részt vett a Növénytani Intézet munkájában - olvasható a család által küldött életrajzban.

Fotó: Getty Images
Fotó: Getty Images

1950-1951-ben biológia vezetőtanárként dolgozott a debreceni Mezőgazdasági Gimnázium és Technikumban, 1951-ben az MTA tudományos munkatársnak nevezte ki a Növénytani Intézethez. 1956-ban az MTA áthelyezte a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani- és Növényföldrajzi Tanszékére, ahol 1983-as nyugdíjazásáig, továbbá utána mint szerződéses tudományos főmunkatárs 1996-ig végzett kutatói-oktatói tevékenységet. 1960-ban a biológiai tudományok kandidátusa lett, 1966-ban pedig címzetes egyetemi docensi címet kapott. A tudományos kutatómunkát már egyetemi hallgató korában, 1946-ban megkezdte a debreceni Növénytani Intézetben. Az 1949-ben beadott tanári szakdolgozata, majd 1950-ben a doktori disszertációja témája a Kárpát-medence vadon termő orchideáinak rendszertani és növényföldrajzi monografikus feldolgozása volt. E témakörből készült kandidátusi értekezése is, mellyel 1960-ban elnyerte a biológiai tudományok kandidátusa címet. A szabadföldi orchideákkal végzett rendszertani, areálgeográfiai, növénycönológiai, szövettani, természetvédelmi kutatásainak - melyeket több mint öt évtizedig folytatott - eredményei számos hazai és külföldi szakfolyóiratban megjelentek. Ezenkívül számos más, egy- és kétszikű virágosnövényfaj mikroszisztematikai, florisztikai, rendszertani, anatómiai, ökológiai feldolgozását végezte. Orchidea-kutatásai mellett kutatómunkája a Lotus corniculatus agg. alakkörének teljes botanikai-biológiai feldolgozására irányult. E témakör kapcsán hívták meg 1971-ben a montreali McGill University Genetics Departmentbe, hogy vendégprofesszorként részt vegyen az intézet kutatási programjában, a Lotus nemzetség botanikai- és agrárkutatási szempontok szerinti feldolgozásában. Az ott eltöltött négy hónapban sikerült megalapoznia az MTA Tudományos Minősítő Bizottságához 1977-ben benyújtott disszertációjának anyagát. A közleményben kitérnek arra is, hogy dolgozatát az akkori Tudományos Minősítő Bizottság "tudománypolitikai" meggondolásból nem engedte megvédeni. A tanulmány számos eredménye hazai és külföldi szakfolyóiratokban és önálló könyvként is megjelent. Akadémiai kutatómunkája mellett rendszeresen részt vett mind a Debreceni Egyetem, mind az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatómunkájában is. Alapító tagja és tíz éven át elnöke volt a Magyar Orchidea Társaságnak. Tudományos munkájának egyik eredményeként egy orchidea faj, a dactylorchiza maculata varietas Olgae róla kapta a nevét. 1999-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma: Debreceni Egyetem) az aranydiplomát, 2009-ben pedig a gyémántdiplomát vehette át. 2011-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést.

Forrás: MTI

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

mellékhatások
Sokak által szedett koleszterincsökkentőket vizsgáltak: ezek a valós mellékhatás-kockázatok
koleszterinszint csökkentése
5 gyógyszermentes tipp magas koleszterinre – Egyszerűen lépésekkel is csökkenhetnek az értékek
hospice
Mire gondolnak legtöbben a haláluk előtt? – Ezek a leggyakoribb utolsó mondatok
cukorbeteg diéta
Vércukorbarát kenyerek: ezeket ajánlja a dietetikus – Nem csak a kenyér fajtája fontos
mozgás
Nem úszás, nem gyaloglás - 60 felett ez a típusú mozgás a legjobb
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +12 °C
Minimum: +2 °C

Északnyugat felől egyre nagyobb területen szakadozik, csökken a felhőzet, a felhőátvonulások mellett hosszabb-rövidebb napos időszakokra is számíthatunk. Az északkeleti csücsökben maradhat legtovább felhős az ég. Kevés helyen fordulhat elő eső, zápor. Az északnyugati szelet nagy területen gyakran élénk, helyenként erős lökések kísérik.A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 15 fok között alakul, ennél pár fokkal alacsonyabb értékek a legtovább felhős tájakon valószínűek. A hidegfront levonult, legfeljebb a lecsengését érezhetjük. Szervezetünk azonban ilyenkor is reagálhat még a légnyomás-emelkedésre, a szeles időre és a hőmérséklet-változásra.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mi okozhat prosztatarákot? Teszteld a tudásod! A prosztatához több betegség is kapcsolódik, mind közül a legveszélyesebb a prosztatarák. Kvízünkből sok lényeges információt megtudhatsz erről a főleg az idősebb férfiakat veszélyeztető, rosszindulatú elváltozásról.
kvíz
Evés után kell fogat mosni: igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! Mennyire ismered a fogápolásról keringő tévhiteket? Tudd meg, mi az igazság, és mi a mítosz a napi fogmosás és szájápolás körül!