Az alvás szervezetünk alapvető élettani folyamatai közé tartozik. Elengedhetetlen, mással nem pótolható szerepe van a szervezet fizikai és pszichés regenerációjában, hiszen számos hormonális, anyagcsere és idegrendszeri folyamat zajlik az alvás alatt.
Mikor beszélünk alvászavarról?
Az alvászavar lehet akut, illetve krónikus. Akut alvászavart számos körülmény idézhet elő még a legjobban alvók életében is, így például egy közelgő fontos esemény: vizsga, állásinterjú, utazás, esküvő, temetés. Szintén átmenetileg zavarhatnak bele az alvásunkba a betegségek vagy a fizikai fájdalmak, és ide tartoznak az életmóddal kapcsolatos rossz szokások is, mint a lefekvés előtti nagy vacsorák, a hosszas internetezés az ágyban vagy az alkoholfogyasztás.
De alvászavar kialakulásához vezethet a szellemi túlterheltség, a felgyülemlett, megoldatlan feladatok, a munkahelyi stressz, éjszakai munka vagy a háromműszakos időbeosztás csakúgy, mint a magánéleti problémák.
Krónikus alvászavarról akkor beszélhetünk, ha minimum egy hónapja fennállnak a panaszok, amelyeket nem egy esetben különböző kóros állapotok (például alvajárás, horkolás, depresszió) idéznek elő.
Az alvászavar tünetei jelentkezhetnek alvás alatt, elalváskor, illetve napközben is:
- elalvási nehézség, éjjel többszöri megébredés, nem pihentető alvás, korai ébredés, egész éjszakás ébrenlét,
- nappali aluszékonyság,
- fogcsikorgatás, alvajárás, bevizelés, nyugtalan láb szindróma,
- hirtelen összeesés, izomtónus-vesztés,
- szorongás, feszültség, csökkent teljesítőképesség, koncentrációs zavar, ingerlékenység, depresszió, hízás, hangulatingadozás, éjszakától való félelem.
Az alvászavarok csoportosítása:
- Inszomniák: az alvás mennyisége, minősége nem megfelelő, vagy napszaki megoszlása változott meg.
- Hiperszomniák: folyamatos vagy rohamszerű nappali aluszékonysággal jellemezhető kórképek.
- Paraszomniák: alvás alatti rendellenes mozgási, magatartási jelenségek (alvajárás, éjszakai bevizelés, éjszakai felriadás, fogcsikorgatás).
- Alvásfüggő légzészavarok, alvási apnoe: A légzés az alvás alatt hosszabb-rövidebb időre megszűnik. Abban az esetben tekinthetjük ezt kórosnak, ha a légzési szünet hosszabb, mint 10 másodperc.
- Cirkadián (napszaki) ritmus zavarai (jet leg - időzónaváltás szindróma, több műszakos munka). Az éjszakai alvás nem kielégítő, ezért az ébrenléti időszakban álmosság, fáradékonyság jelentkezik.
- Alvásfüggő mozgászavarok, például nyugtalan láb szindróma: ilyenkor többnyire közvetlenül lefekvés után kellemetlen, feszülő érzést érezhetünk az alsó végtagjainkban, amelyet csak a láb megmozdításával, rugdosással, nyújtással, járkálással tudunk megszüntetni.
- Az alvászavar valamilyen egyéb testi vagy lelki betegség tünete (a leggyakrabban pszichiátriai betegségek, szellemi hanyatlással járó állapotok, fájdalmakkal vagy éjszakai fulladással járó állapotok).
Az alvászavar tehát súlyos, az egészségünkre káros következményekkel járhat, így, ha az állapot több, mint egy hónapja fennáll, és a nappali teljesítményre, munkára is befolyással van, gyakori hangulatváltozásokat idéz elő, nappal is aluszékonyak, fáradtak vagyunk, akkor érdemes alvásszakértőhöz fordulni segítségért!
