Szív- és érrendszeri betegségek megelőzése

Az ünnep azért ünnep, hogy olyankor ismerős, hagyományos - olykor talán túl zsíros - ételek kerüljenek az asztalra. Mégis tehetünk azért, hogy kevéssé legyen energiadús a menü - a levestől a sütiig.

A szőlőmag kivonatát, illetve a belőle készült olajat sokan igazi csodaszernek tekintik. A szőlőmag-kivonat különösen gazdag antioxidánsokban és egyéb olyan vegyületekben, amelyek pozitívan hatnak az egészségünkre. Mit érdemes tudni ezekről?

Gigantikus összegeket emésztenek fel a betegségek. És ezek között is a lélek problémái okozzák a legnagyobb kiadásokat. Közöttük a stressz nem csak az életminőséget rombolja, hanem mindenkinek kevesebb pénz és másfajta forrás jut a kártékony befolyása nyomán. Elmondjuk, hogy miért.

A dohányzás jelentősen megnöveli a szívinfarktus kockázatát a fiatalabb felnőtteknél. Az ötven év alattiak esetében nyolcszor nagyobb a szívroham esélye, mint a nemdohányzóknál.

Javítja a koleszterinszintet, segít, hogy megtartsuk vagy elérjük a szív terhelésének szempontjából optimális testsúlyt, hozzájárul a vérerek rugalmasságának és átjárhatóságának megőrzéséhez.

A kor előrehaladtával az érszűkület egyre nagyobb valószínűséggel alakulhat ki, aminek akár súlyos következményei is lehetnek, ha nem foglalkoznak vele. Bár vannak a betegségnek fokozatai, az észlelt elváltozásokat már a legelején fontos kezelni.

Európában a 75 év alatti nők 42 százalékát és a férfiak 38 százalékát ragadja el a korai szívhalál, hazánkban pedig eléri a 60 ezret a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás. A egyik fontos rizikófaktor a magas koleszterinszint, ami a legsúlyosabban az Mona Lisa betegségben (familiáris hiperkoleszterinémia - FH) szenvedőket érinti.

Úgy tűnik, hogy a pesszimizmus fontos rizikófaktora a koronáriás szívbetegség miatti halálozásnak. A finn Päijät-Häme központi kórház pszichiátriai osztályának kutatói azt tapasztalták, hogy a pesszimizmus növeli a koronáriás szívbetegségből bekövetkező halálozást, az optimizmusnak viszont nincs kimutatható hatása a kockázatra.

Magas vérnyomás esetén a terápia több fázisból áll, ugyanis javulás leginkább megfelelő étkezéssel, rendszeres, személyre szabott testmozgással, valamint gyógyszeres kezeléssel érhető el. Felmerül azonban, hogy ha az vérnyomás értékei 140/90 Hgmm alá szorultak, szükség van-e még gyógyszerek szedésére?

Az elmúlt negyven évben csaknem kétszeresére, 1,1 milliárdra nőtt a magas vérnyomásban szenvedők száma a világon. Egy nemzetközi kutatócsapatnak a Lancet című tudományos lapban megjelent tanulmánya szerint ez a változás a népességnövekedéssel és az idősebb emberek arányának növekedésével magyarázható.

Szívünk egész testünket ellátja vérrel, legalábbis addig, amíg szabályos működésébe nem avatkozik bele valamilyen rendellenesség. Nézzük melyek a leggyakoribb szívrendellenességek!

Az ember pulzusa nyugalmi helyzetben egyenletes ritmusú és szabályos, a szívverések száma pedig percenként 60 és 70 közé esik. Ha a pulzus indokolatlanul kilép ebből a tartományból, vagy a szív össze-vissza ver, az betegséget jelezhet. De miért?

Minél magasabb a vérnyomása valakinek, és minél hosszabb ideig nincs megfelelően kezelve, annál nagyobb a különböző krónikus betegségek kialakulásának kockázata. Ilyen súlyos szövődmény például a szívinfarktus, vagy a stroke. Dr. Vaskó Péter beszél arról, hogy pontosan melyek ezek a veszélyes kórképek, és hogyan kerülhető el a kialakulásuk.

Az agyvérzés kockázata nemcsak a dohányos, hanem a vele egy háztartásban élők esetében is magasabb, hiszen ugyanazt a levegőt lélegzik be - állapította meg egy amerikai tanulmány.

A szív- és érrendszeri megbetegedések egyre több embert érintenek. A háttérben gyakran a mozgáshiány áll. Pedig rendszeres edzéssel a szívinfarktus és a stroke elkerülhető, mivel a fizikai aktivitás komoly befolyást gyakorol a vérlemezkék működésére.

Magyarországon az elmúlt évben 23 ezer szívbetegnél kellett katéteres műtéttel szívkoszorúér-tágítást, úgynevezett stent-beültetést végezni. Ilyenkor a szűkület vagy elzáródás megszüntetése érdekében speciális henger alakú fémhálót ültetnek a betegbe.

A szívelégtelenség kialakulhat gyorsan, de fokozatosan is, előidézője lehet többek között egy szívinfarktus, a magas vérnyomás vagy a koszorúér-betegség. A szívelégtelenség életet veszélyeztető állapot, ám ha időben felismerik, és a kiváltó alapbetegségeket megfelelően kezelik, a tünetek javulhatnak, és a betegség előrehaladása megelőzhető.

Hirtelen fellépő, erős fájdalom, szorító érzés a mellkasban - nem sok eseménynek van olyan ijesztő hatása, mint egy szívrohamnak. Az infarktus utáni rehabilitáció nem csak a test gyógyításából áll: a lelki megpróbáltatást is fel kell dolgozni.

Az angina pectoris klinikai tünetegyüttes, melyet a szívizomzat vérellátási elégtelensége vált ki. Hátterében szinte mindig koszorúér-megbetegedés áll. Férfiaknál négyszer gyakoribb, de a női változókor után a nemi különbségek eltűnnek.

Szívünk átlagosan 70-75 alkalommal dobban percenként. Azt viszont kevesen tudják, hogy ez a szám akár 40-re is csökkenhet, amitől mégsem kell feltétlenül megijedni. Aki napi rendszerességgel sportol, annál kialakulhat az úgynevezett sportszív. Az állandó fizikai terhelés hatására, ahogy más izmok, úgy a szív is megerősödik. A valódi sportszív feltétele azonban az egészséges szív!

Százból csupán öt stroke-os kapott tavaly vérrögoldó kezelést, a többiek ugyanis nem jutnak be időben a kórházba. Fontos, hogy az árulkodó jeleket időben észleljük!

Az életmentés alapjainak oktatása fontosabb lehet a hirtelen szívmegállás esetén, mint a hozzáférhető automata defibrillátorok puszta száma.