A feldolgozott élelmiszerekben használt tartósítószerek régóta viták kereszttüzében állnak, most pedig egy nagyszabású francia tanulmány újabb aggasztó összefüggésekre mutatott rá. A kutatók szerint bizonyos gyakran alkalmazott adalékanyagok kapcsolatba hozhatók a magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri betegségek nagyobb kockázatával. Az eredményeket az European Heart Journal című tudományos szaklapban publikálták.
A tartósítószerek káros hatásai
A vizsgálat a francia NutriNet-Santé kutatási program részeként zajlott, és a kutatók több mint 112 ezer önkéntes adatait elemezték – olvasható az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) közleményében. A résztvevők félévente részletesen beszámoltak arról, hogy egy-egy háromnapos periódusban pontosan mit ettek és ittak. A kutatók ezután elemezték az elfogyasztott élelmiszerek összetevőit, köztük a bennük található tartósítószereket is. A résztvevők egészségi állapotát átlagosan hét-nyolc éven át követték nyomon, hogy kiderüljön, kialakul-e náluk magas vérnyomás vagy valamilyen szív- és érrendszeri betegség. A vizsgálatból kirajzolódott, hogy a résztvevők 99,5 százaléka már a kutatás első két évében fogyasztott legalább egyféle tartósítószert tartalmazó élelmiszert.
A kutatók két fő csoportra osztották a tartósítószereket: antioxidáns és nem antioxidáns típusokra. A nem antioxidáns tartósítószerek funkciója elsősorban az, hogy megakadályozzák a baktériumok és penészgombák elszaporodását az élelmiszerekben. Az antioxidáns tartósítószerek ezzel szemben az oxidáció lassítására szolgálnak, vagyis segítenek megakadályozni például az avasodást vagy az ételek barnulását.
Az eredmények szerint azoknál, akik a legtöbb nem antioxidáns tartósítószert fogyasztották, 29 százalékkal magasabb volt a magas vérnyomás kialakulásának kockázata a legkevesebbet fogyasztókhoz képest. Emellett náluk 16 százalékkal nagyobb eséllyel jelentkezett szív- és érrendszeri betegség, például szívinfarktus, stroke vagy angina pectoris. Az antioxidáns tartósítószereket legnagyobb mennyiségben fogyasztók esetében pedig 22 százalékkal nőtt a magas vérnyomás kockázata.
Nyolc adalékanyag különösen kockázatos
A kutatók összesen 17 széles körben használt tartósítószert vizsgáltak részletesebben, és ezek közül nyolcat összefüggésbe hoztak a magas vérnyomással. Az érintett adalékanyagok a következők voltak:
- kálium-szorbát (E202)
- kálium-metabiszulfit (E224)
- nátrium-nitrit (E250)
- aszkorbinsav (E300)
- nátrium-aszkorbát (E301)
- nátrium-izoaszkorbát (E316)
- citromsav (E330)
- rozmaringkivonat (E392)
A kutatás szerint az aszkorbinsav, vagyis az E300 jelzésű adalékanyag a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával is kapcsolatba hozható volt.
Anaïs Hasenböhler doktorandusz, a kutatás egyik vezetője kiemelte, hogy bár állatkísérletek és laboratóriumi vizsgálatok korábban már utaltak a tartósítószerek lehetséges káros hatásaira, embereknél eddig kevés vizsgálati adat állt rendelkezésre. „A tartósítószereket több százezer iparilag feldolgozott élelmiszerben használják. Kísérleti kutatások arra utalnak, hogy egyes tartósítószerek károsak lehetnek a szív- és érrendszer egészségére, de eddig nem állt rendelkezésünkre elegendő bizonyíték az emberekre gyakorolt hatásukról” – mondta a kutató. Hozzátette, tudomásuk szerint ez az első olyan kutatás, amely egyszerre vizsgálta a tartósítószerek széles körét és azok kapcsolatát a szív- és érrendszeri egészséggel.
További kutatásokra lesz szükség
A vizsgálat megfigyeléses jellegű volt, ezért nem bizonyítja egyértelműen, hogy a tartósítószerek közvetlenül okoznának magas vérnyomást vagy szívbetegségeket. A kutatók ugyanakkor igyekeztek figyelembe venni más olyan tényezőket is, amelyek befolyásolhatják a kardiovaszkuláris panaszok kialakulásának veszélyét. Dr. Mathilde Touvier, a francia nemzeti orvosi kutatóintézet (INSERM) kutatási igazgatója szerint a korábbi kísérleti eredmények alapján elképzelhető, hogy a tartósítószerek oxidatív stresszt idéznek elő a szervezetben, vagy befolyásolják a hasnyálmirigy működését. „Eredményeink arra utalnak, hogy a fogyasztók hatékonyabb védelme érdekében újra kellene értékelni ezen adalékanyagok kockázatait és előnyeit” – fogalmazott a szakember.
A kutatók szerint az eredmények alátámasztják azokat a jelenlegi táplálkozási ajánlásokat, amelyek a kevésbé, illetve minimálisan feldolgozott élelmiszerek előnyben részesítését javasolják. A szakemberek most azt is vizsgálják, hogyan befolyásolhatják az adalékanyagok és az ultrafeldolgozott élelmiszerek a gyulladásos folyamatokat, az oxidatív stresszt, a vér anyagcsereprofilját és a bélflóra összetételét. Ezek a kutatások segíthetnek jobban megérteni, miért növelhetik bizonyos adalékanyagok a betegségek kialakulásának veszélyét.
