A kávét már több mint 600 éve fogyasztják az emberek. Napjainkban az átlagos éves fogyasztás fejenként 2 kiló. A kávéban található koffein hatásáról és veszélyeiről azonban már régóta vita folyik.
A kávé hatása a vérnyomásra
A koffein egy izomstimuláns, amely egyes embereknél növeli a pulzusszámot, így potenciálisan hozzájárulhat a szabálytalan szívveréshez (aritmiához). A koffein emellett a mellékveséket is serkenti, így azok több adrenalint szabadítanak fel. Ezáltal a szív gyorsabban ver, az erek pedig összehúzódnak, ami növeli a vérnyomást. A vér koffeinszintje a kávé elfogyasztását követő 30-120 percben tetőzik. A koffein felezési ideje pedig 3-6 óra, ami azt jelenti, hogy a vérben mérhető koffeinszint ez idő alatt körülbelül a felére csökken. A koffein szervezetből való kiürülésének idejét jelentősen befolyásolhatja azonban az életkor, a genetikai és az is, hogy mennyire vagyunk rendszeres kávéfogyasztók.
A koffein vérnyomásra gyakorolt hatása is egyénenként eltérhet. Több kutatás eredményének áttekintése után azt lehet mondani, hogy a szisztolés vérnyomás 3-15-ös, a diasztolés vérnyomás pedig 4-13-as emelkedését tapasztalják az emberek átlagosan. A koffein hatása azonban az alap vérnyomásunktól és egészségi állapotunktól is függ. A vérnyomás-emelkedés kockázatosabb lehet, ha magasvérnyomás-betegséggel, szívbetegséggel vagy májbetegséggel küzdünk, ezért ilyenkor az a legjobb, ha egyeztetünk az orvosunkkal a kávéfogyasztási szokásainkról.
Egy átfogó vizsgálat – amely során összesen 315 ezer ember adatait elemezték – megállapította, hogy a kávéfogyasztás nem járt együtt a magasvérnyomás-betegség kialakulásának fokozott kockázatával a normál vagy enyhén emelkedett vérnyomással rendelkezőknél. Egy japán tanulmány azonban – amelynek elkészítéséhez több mint 18 ezer, 40 és 79 év közötti felnőttet követtek nyomon csaknem 19 éven keresztül – arra hívta fel a figyelmet, hogy a 160/100-asnál magasabb vérnyomású alanyoknál a szív- és érrendszeri betegségek – köztük a szívroham és a stroke – okozta halálozás kockázata kétszeres volt akkor, ha napi két vagy több csésze kávét ittak, mint akkor, ha egyáltalán nem fogyasztottak kávét.
Mi van még a kávéban?
A kávé több száz fitokemikáliát tartalmaz. Ezek olyan vegyületek, amelyek befolyásolják az ital ízét és aromáját, valamint kihatnak az egészségünkre is. A vérnyomást közvetlenül befolyásoló fitokemikáliák közé tartoznak a melanoidinek, amelyek szabályozzák a szervezet folyadékmennyiségét és a vérnyomást szabályozó enzimek aktivitását. Egy másik fitokemikáliáról, a kininsavról pedig kimutatták, hogy csökkenti a szisztolés és diasztolés vérnyomást azáltal, hogy javítja az erek állapotát, lehetővé téve számukra, hogy jobban kezeljék a vérnyomás-emelkedést.
