Miért érint olyan sokakat a szívbetegség?
Az elégtelen vérellátás miatt kialakuló szívbetegségek lehetnek gyors lefolyásúak, mint például a szívinfarktus, vagy krónikusak, mint a szívelégtelenség. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése e téren aggasztó: 2020-ra az iszkémiás szívbetegségek nemcsak a nyugati társadalmakban, hanem a harmadik világ országaiban is vezető halálozási oknak fognak számítani. Magyarország ráadásul még a térség más országaihoz képest is rossz mutatókkal rendelkezik e téren.
A rossz adatok oka jórészt az egészségtelen életmód. A dohányzás, a mozgáshiány és az elhízás ugyanis hozzájárulnak ahhoz, hogy a koszorúerek belső felében zsírszerű lerakódások, plakkok alakuljanak ki. Ezek pedig akadályozzák a vér áramlásának útját és az oxigén eljutását a szívizomhoz. A megbomlott egyensúly később elégtelen keringéshez, vagyis iszkémiához vezet. Az iszkémiának különböző formái lehetnek, ennek megfelelően jelentkezhetnek tünetek, illetve lehet tünetmentes is a betegség. A különböző kórformák kialakulásában döntő jelentőségű az iszkémia időtartama és a kialakuló károsodás jellege.
Az egyik legjellemzőbb tünet
A szívizom elégtelen vérellátásának egyik legfontosabb tünete a mellkasi fájdalom , a szorító érzés. Ugyanakkor tudni kell, hogy a szívizom iszkémiája fennállhat mellkasi fájdalom nélkül is - ez az úgynevezett néma iszkémia.
Amennyiben jelentkezik fájdalom, fontos figyelni az időtartamát. A 20 percnél rövidebb történés főként az angina pectoris (vérellátási zavar miatt kialakuló mellkasi fájdalom) gyanúját veti fel, míg az ennél hosszabb fájdalom szívinfarktusra is utalhat. Ez utóbbi gyanúját erősíthetik még más panaszok is: férfiak jellemzően hideg verejtékezést szoktak tapasztalni, míg nőknél gyakoribb légszomj, hányinger, hányás megjelenése.
Természetesen minden tünetet komolyan kell venni, a karokba, hátba, nyakba sugárzó fájdalomtól a szédülésig, szorongásig.
Sokakat elbizonytalanít a mentő vagy az orvos értesítésében, ha a tünetek nem rohamszerűen, hanem fokozatosan alakulnak ki, illetve ha változik az erősségük. Ráadásul a fájdalomérzetünk is meglehetősen különböző: ami az egyik embernek szörnyű szorítás, a másiknak elviselhetőbb kellemetlenség. Ugyanakkor fontos, hogy ne bagatellizáljuk a helyzetet, hiszen a kezelés eredményessége erősen függ attól, hogy mikor kerül orvoshoz a beteg. A hirtelen fellépő, fokozódó, progresszív jellegű "típusos angina pectoris" esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. A legjobb mentőt hívni, és nem várni a körzeti orvosra, ügyeletre.
Ne legyintsünk a fájdalomra!
Amennyiben valakinek terhelésre gyakran jelentkező mellkasi fájdalma, vagyis "stabil, effort angina pectorisa" van, mindenképpen kardiológushoz kell fordulnia. Kivizsgálásra van szükség, amelynek egyik kulcsa a terheléses vizsgálat. Ha a kivizsgálás során kiderül, hogy "csak" angina pectoris okozta a tüneteket, nem dőlhetünk hátra felelőtlenül. Az elhanyagolt állapot ugyanis szívinfarktushoz, szívelégtelenséghez vezethet. Ez utóbbi talán nem tűnik fenyegető diagnózisnak, de az igazság az, hogy a 65 év felettiek körében a kórházi felvételek leggyakoribb oka a szívelégtelenség, a diagnózistól számított öt éven belül pedig a betegek fele meghal - mondja a kardiológus.
A kockázat ugyanakkor minden életkorban számottevően csökkenthető. Az állandó tünetekkel és kiszámítható terhelésre jelentkező stabil angina pectoris csupán gyógyszerekkel és életmódbeli változtatásokkal is kezelhető. Szükséges még az egyéb kardiovaszkuláris rizikótényezők, például a magas vérnyomás vagy a diabétesz felmérése és szakszerű kezelése is. A kardiológiai ellátás mellett tehát jelentősen befolyásolja az érintettek életét a megfelelő életmód, amelyhez hatékony kiindulópontot nyújthatnak a táplálkozással, mozgással foglalkozó orvosok és más szakértők.
Forrás: Kardioközpont
