Így éld túl a hőséget szívbetegként – kardiológus tanácsai

A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá válnak a hőséghullámok. Ez pedig jelentősen megterheli a szív- és érrendszeri betegséggel küzdők szervezetét, valamint növeli a szívinfarktus bekövetkezésének esélyét is. Mutatjuk, a szakértő szerint mire kell odafigyelned ilyenkor, és hogyan előzheted a bajt.

Mindenki a saját bőrén érezheti, amit az utóbbi évtizedek kutatásai is igazolnak, vagyis azt, hogy egyre többször tapasztalhatunk Európában is hőséget és hőhullámokat. Ez pedig növeli a hőséggel összefüggő szívinfarktusok rizikóját és konkrét számát is. Különösen nagy kockázatnak vannak kitéve a cukorbetegek és a hiperlipidémiával (megemelkedett vérzsírszinttel) élők, és mivel ez a két betegség is sokkal gyakoribb az elmúlt években, ez még fogékonyabbá teszi az emberiséget a hőség káros hatásaira.

férfi fogja a fejét és a mellkasát
A forróság növeli a szívinfarktus kockázatát. Fotó: Getty Images

„Az időjárás és annak egyre szélsőségesebb változásai is stresszt jelentenek a szervezetnek. A megváltozott körülmények, így a jelentős és tartós hőség is viszonylag gyors alkalmazkodásra kényszerítik a szervezetünket. Ennek hatására fokozódik a szimpatikus idegrendszeri aktivitás, tehát emelkedik a vérnyomás, megnövekszik a szív- és érrendszerre háruló terhelés. A szív- és érrendszeri betegek számára pedig jóval nagyobb erőfeszítést jelent ez a fajta a kompenzáció” – hangsúlyozta dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa.

Az érintett betegeknek mindenképpen óvatosnak kell lenniük, ha kimerültséget, erőteljesebb és szabálytalan szívverést tapasztalnak. Akik pedig szívbillentyű-problémával élnek, figyeljék, hogy fokozódik-e az ödémahajlam és a nehézlégzés. Amennyiben igen, keressék fel a kardiológust – tette hozzá a szakmber.

Ezek a legfontosabb kardiológiai tanácsok

Fényvédelem és a túlhevülés elkerülése – Nyáron mindenkinek fontos a megfelelő faktorszámú fényvédő termékek használata. A szívbetegeknek ugyanakkor még inkább ajánlott széles karimájú kalapot és napszemüveget is viselni, valamint könnyű, jól szellőző, nem szoros öltözéket választani, amely megelőzheti a túlhevülést. Ezenkívül minél súlyosabb az alapbetegség és minél gyengébb egy szervezet, annál kevésbé ajánlott a legmelegebb órákat, vagyis a 11 és 15 óra közti időszakot a tűző napon tölteni.

Bőséges folyadékfogyasztás – Fontos a rendszeres vízivás is, különösen a fizikai aktivitás alatt és után. Ebből a szempontból azonban nemcsak az edzés számít fizikai aktivitásnak, de az olyan könnyű mozgások is, mint a kertészkedés, az otthoni munka és a gyaloglás. A kánikulában érdemes kerülni a túl sok koffeines ital és az alkohol fogyasztását! Fontos tudni továbbá, hogy az idősebbek kevésbé érzik a szomjúságot, így rájuk fokozott figyelmet kell fordítani. A dehidratáció elkerülése végett óránként érdemes figyelmeztetni őket az ivásra.

Elégséges pihenés – A hőség még az egészséges szervezetet is megterheli, a szívbetegeknek pedig még több energiába kerül az adaptáció. Ezért nekik még a legkönnyebb tevékenységek esetén is ajánlatos rendszeres szünetet beiktatni. Ilyenkor érdemes leülni vagy lehetőség esetén lefeküdni, illetve lezuhanyozni vagy csak egy hideg borogatást helyezni a tarkóra.

Hőgutánál mentőt kell hívni!
A hőség okozhat úgynevezett hőkimerültséget, amelynek tünetei a fejfájás, a szédülés, a gyengeség, a hányinger és a sötét színű vizelet. Ha ezek tapasztalhatóak, fontos a pihenés, a lehetőség szerint a hideg borogatás, a ventilátor használata és a légkondicionált helyiségbe húzódás. A hőguta azonban ennél súlyosabb állapot – ha valakinél gyors, gyenge pulzus és lélegzés, zavarodottság, kipirult és forró bőr, illetve akár eszméletvesztés jelentkezik, azonnal hívjunk mentőt!

Fontos a rendszeres kardiológiai kontroll

„A nagy melegben a perifériás erek kitágulnak, a vérnyomás gyakran ingadozni kezd és erősebben is izzadunk. Ez természetesen befolyásolja a vízháztartást, és erősen megterhelheti a szívet, megnőhet a szívinfarktus, az ödémák és a trombózis kockázata is” – hangsúlyozta Sztancsik doktornő.

A szakértő rámutatott továbbá arra is, hogy a kánikula felerősítheti a gyógyszerek hatását, emiatt pedig esetleg úgy érzik a betegek, hogy szabadon csökkenthetik az adagot, vagy akár el is hagyhatják az adott szert. Ez azonban orvosi ellenőrzés nélkül veszélyes lehet. „Akár panaszt okoz a kánikula, akár változtatni szeretne a szívbeteg a gyógyszerelésén, a legfontosabb lépés, hogy keresse fel a kardiológust! Kizárólag a kivizsgálás, majd a kontroll lehet az alapja a biztonságnak és a szövődmények kiküszöbölésének” – tette hozzá.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Élet anafilaxiával

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25 °C
Minimum: +11 °C

Alapvetően sok napsütésre számíthatunk a gomoly- és fátyolfelhők mellett, a nyugati határ mentén, valamint a középső országrészben felhősebb lehet az idő. Csapadék késő délutánig nem valószínű, utána a délnyugati, nyugati megyékben előfordulhat zápor, néhol zivatar. A délkeleti szél élénk, a Dunántúlon, valamint az északkeleti tájakon erős lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22, 27 fok között várható. Ma sem kell fronthatástól tartani.