Amit tudni kell a káliumról
A kálium egy olyan ásványi anyag, amely számos élettani folyamat szabályozásában vesz részt. Egyik fontos feladata a szív működésének támogatása: segíti ennek az öklömnyi méretű szervnek az összehúzódását (amely naponta kb. százezer alkalommal történik meg), és ezáltal a normális vérkeringés fenntartását. A kálium emellett hozzájárul az izmok, a vesék és az idegrendszer egészségéhez is. A szervezetben kb. 150 grammnyi mennyiségben, szinte kivétel nélkül a sejteken belül, a sejtplazmában oldva található meg.
A napi káliumszükséglet függ az életkorunktól és a nemünktől: egy egészséges, 19 évesnél idősebb férfinak például 3400 mg-ot, míg egy nőnek 2600 mg-ot ajánlott fogyasztania. Nőknél egyébként a terhesség, szoptatás is befolyásolja az igényt. Amennyiben nem viszünk be elegendő mennyiséget ebből a fontos ásványi anyagból, gyengeség, fáradékonyság, izomfájdalom, izomgörcs, székrekedés, puffadás, hányinger jelentkezhet. A káliumhiány miatt ezenkívül idővel magas vérnyomás alakulhat ki, ami növeli a szívkoszorúér-betegség, illetve a stroke veszélyét; veseproblémák léphetnek fel; meggyengülhetnek a csontok; illetve megemelkedhet a vércukorszint, ami fokozza az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának rizikóját. A káliumhiánnyal kapcsolatban még fontos tudni, hogy bizonyos betegségek fennállása (gyulladásos bélbetegségek, pica) vagy gyógyszerek szedése (has- vagy vízhajtók) esetén nagyobb a valószínűsége, ilyenkor tehát különösen oda kell figyelni a pótlásra.
A legjobb káliumforrások
A szervezetünk nem tudja előállítani a káliumot, ezért kívülről kell bevinni. Ezt legegyszerűbben az étkezéssel tudjuk megtenni. Remek források például egyes gyümölcsök és zöldségek: ilyen a banán, a narancs, a grapefruit, a sárgadinnye, a sárgabarack, az aszalt gyümölcsök (szilva, mazsola, datolya), az édesburgonya, a gomba, a borsó, az uborka, a cukkini és a zöld leveles zöldségek. Magas a káliumtartalma bizonyos tejtermékeknek, így a joghurtnak és a tejnek, amelyekből azonban érdemes alacsony zsírtartalmút választani. A halak (főleg a tonhal, a laposhal, a tőkehal vagy a pisztráng), illetve a hüvelyesek (vörösbab, szójabab, lencse) fogyasztása ugyancsak javasolt. Sok kálium található ezenkívül a diófélékben, a barna és a vadrizsben, valamint a teljes kiőrlésű gabonafélékben is.
Miért fontos a magnézium?
Ami a magnéziumot illeti, legalább olyan nélkülözhetetlen a testünk számára, mint a kálium. Az emberi szervezetben körülbelül 20-30 gramm található belőle, amely mennyiség egyenletesen oszlik meg a csontok és a sejtek belső tere között. A magnéziumnak komoly szerepe van a szív- és érrendszer, az idegek, illetve az izmok működésében, a fehérje-, zsír- és szénhidrát-anyagcserében, valamint a csontok felépítésében. Azt, hogy kinek mennyi magnéziumra van szüksége naponta, a káliumhoz hasonlóan az életkor és a nem határozza meg, illetve nők esetében számít, hogy terhesek-e, vagy szoptatnak. 19 éves kor felett az egészséges férfiaknak 400-420 mg, a nőknek 310-320 mg magnézium ajánlott.
Ha nem megfelelő a magnézium szintje a szervezetben, a következő tünetek jelentkezhetnek: étvágytalanság, hányinger, hányás, fáradtság, gyengeség, súlyos esetben zsibbadást, izomgörcsöket, görcsrohamokat, személyiségváltozást és rendellenes szívritmust tapasztalhat az érintett. Itt érdemes megjegyezni, hogy bizonyos betegségek, állapotok (gyomor-bélrendszeri betegségek, 2-es típusú cukorbetegség, alkoholizmus , krónikus hasmenés, időskor) és gyógyszerek negatívan hathatnak a test magnéziumfelvevő képességére, vagy növelhetik a szervezet által kiválasztott magnézium mennyiségét, ez pedig magnéziumhiányhoz vezethet. A magnéziumhiány egyébként számos kórkép kialakulásának rizikóját növeli meg, nagyobb a veszélye ilyenkor a csontritkulásnak, a cukorbetegségnek, a depressziónak vagy a magas vérnyomásnak.
A legjobb magnéziumforrások
Csakúgy, mint a káliumot, a szervezetünk a magnéziumot sem tudja előállítani, az étrend szerepe tehát ennek az ásványi anyagnak a szinten tartásánál is kiemelkedő. Kiváló magnéziumforrások egyes halak (atlanti vagy közönséges makréla, laposhal, chinook lazac), illetve bizonyos zöldségek, gyümölcsök (spenót, mángold, edamame bab, okra, szeder, málna). Sok található e fontos ásványi anyagból a teljes kiőrlésű gabonafélékben, a különféle diófélékben és olajos magvakban, valamint az olyan hüvelyesekben, mint a szójabab, a sárgaborsó vagy a lencse.
Amikor a tudatos étkezés már nem elég
Bár az a legjobb, ha a napi kálium- és magnéziumszükségletünket ezen ásványi anyagokban gazdag ételek fogyasztásával fedezzük, bizonyos esetekben kiegészítésképpen táplálékkiegészítőkre vagy gyógyszerek használatára is szükség van a szinten tartáshoz. Ilyenkor azonban mindig egyeztessünk kezelőorvosunkkal, aki segít a megfelelő készítmény kiválasztásában és a dozírozásban is.
