Az EKG vizsgála t során a készülék "görbéket" rajzol egy papírra, amely tulajdonképpen a szív elektromos tevékenységét ábrázolja. A vizsgálat során feltérképezhető a percenkénti szívverések száma, azok szabályossága, valamint a szív ingerképzése és ingervezetése is. Információhoz lehet jutni vele a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól vagy azok esetleges mellékhatásairól is. Veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, ritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések feltérképezése céljából is alkalmazható a vizsgálat. Dr. Sztancsik Ilona , a KardioKözpont kardiológusa a vizsgálat menetéről és az eltéréseket okozó leggyakoribb problémákról beszélt.
Mi történik a vizsgálat során?
A nyugalmi EKG alapvető része a kardiológiai kivizsgálásnak. Az EKG a végtagokon és a mellkason elhelyezett elektródákból gyűjti össze az elektromos jeleket, amelyeket görbeként ábrázol egy papírszalagon. A kardiológusok minimum 10 elvezetéses EKG-t alkalmaznak, hogy a legpontosabb képet kapják a szív aktuális állapotáról. A nyugalmi EKG elvégzése semmiféle előkészületet nem igényel a páciens részéről, csupán a vizsgálat közbeni nyugalom a fontos, mert még a beszéd is befolyásolja az eredményt.
A páciens hanyatt fekszik, csuklóira, bokáira és mellkasára fémelektródákat rögzítenek. A nyugalmi EKG eredményei alapján azonban a szív falvastagságára csak következtetni lehet, és a billentyűk, nagy erek működéséről, valamint a terhelés után jelentkező ingerületvezetési zavarokról szinte semmilyen tájékoztatást nem ad a vizsgálat. Ezért a szakorvosok egyes esetekben terheléses EKG-t végeznek.
Milyen eltérést jelezhet az EKG?
Az EKG eltérése nem feltétlenül utal arra, hogy a szívünk beteg, sokszor csak egy teljesen ártatlan jelenségre hívja fel a figyelmet. Ugyanakkor van néhány olyan eltérés is, amely rendellenességre utalhat, így további kivizsgálást igényel.
- Szabálytalan szívverés: Percenként 60-100 szívverés tekinthető tipikusnak. Ha ennél lassabb vagy gyorsabb szívverést detektál az EKG, azt érdemes tovább elemezni, hogy kiderüljön az oka.
- Szabálytalan szívritmus: Mindenkinek megvan a maga szívritmusa, amihez képes előfordulhat, hogy változást érzünk, mintha gyorsabban verne a szívünk, esetleg rebegés-szerű érzetünk van. Az EKG segít az orvosnak észrevenni a normál ritmustól való eltérést, de csak akkor, ha az épp a teszt alatt zajlik. Mivel erre kicsi az esély, ilyen esetekben sokszor 24 órás EKG vizsgálatot szoktak javasolni.
- Eltérés a szív alakjában: Az EKG alapján az orvosnak elképzelése lehet arról, milyen erősen dolgozik a szív egy adott része. Egy eltérés arra is rámutathat, hogy a szív egy szekciója nagyobb vagy vastagabb a többinél. A megvastagodott szív arra is utalhat, hogy a szívnek meg kellett erősödnie, mert túl erősen kell pumpálnia a vért - ennek pedig nagyon fontos megkeresni az okát.
- Elektrolitegyensúly-zavar: Az elektrolitok fontosak a szív kiegyensúlyozott működése szempontjából, ezért ha felborul például a kalcium, a magnézium, a nátrium vagy a kálium egyensúlya, az zavarokat okozhat a szívritmusban.
- Gyógyszermellékhatás: Egyes gyógyszerek (például a béta-blokkolók és a nátriumcsatorna-blokkolók) okozhatnak az EKG-n látható eltéréseket, ezért a vizsgálat elvégzése előtt végig kell beszélni az orvossal a rendszeresen szedett gyógyszerek listáját.
- Magas vérnyomás: Nem maga amagas vérnyomáseredményezi az EKG eltérést, hanem a következtében kialakult rendellenességek, például a szív izomzatának megvastagodása.
A nyugalmi EKG tehát egy fontos és alapvető vizsgálat, amelyet érdemes lenne évente egyszer elvégeztetni mindazoknak, akik gyanús kardiológiai tüneteket tapasztalnak, stresszes életet élnek vagy a családjukban előfordultak már szív-érrendszeri betegségek. A leletek értelmezése és a szükséges további vizsgálatok elrendelése azonban mindig szakorvos feladata - hangsúlyozza a kardiológus.
