Sokakban leginkább az kelt aggodalmat, ha erős, gyors szívdobogást tapasztalnak, holott a túl alacsony pulzus az ártatlan, természetes okokon túl betegségre is utalhat. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa arról beszélt, miért fontos kideríteni az alacsony pulzus okát.
Nem minden esetben probléma
Egy egészséges felnőtt ember szíve átlagosan 60-80-at ver percenként. A felgyorsult szívverést tachycardiának nevezik: ilyenkor 100-nál többet ver a szív egy perc alatt. Bradycardia esetén lelassul a szívverés, percenkénti 60 alá. A felgyorsulás és a lelassulás a legtöbbször normális jelenség, hiszen például az edzés során megemelkedik a pulzus, alvás és pihenés során pedig lelassul. Az is természetesnek tekinthető, hogy egy edzett személynek eleve lassabb a pulzusa, mint egy inaktív emberé.
Van azonban néhány olyan tünet, amely az alacsony pulzus mellé társulva már kivizsgálást igényel. Ilyen például az indok nélküli kimerültség, a zavartság, a szédülés, az ájulás, a légszomj, illetve a fizikai aktivitás közben jelentkező légzési nehézség.
Milyen betegségre utalhat a lelassult szívverés?
Ha nem evidens vagy ismert ok okozza az alacsony pulzust, mindenképpen utána kell járni, mi lehet a háttérben. „Érdemes endokin betegség után kutakodni, ugyanis igen gyakran pajzsmirigy-alulműködés lassítja a szívverést. Ennek a betegségnek további jellemzője lehet, hogy felviszi a vérnyomás diasztolés (alsó) értékét. Ugyanakkor azt is meg kell vizsgálni, hogy nem a szív működésével van-e valami probléma” – hangsúlyozta Müller doktor.
A szakember azt mondja, ha a lassú szívverés nem képes elég vért pumpálni, például az úgynevezett sick sinus szindrómánál vagy ingerületvezetési blokknál, az akár életveszélyes állapotot, eszméletvesztést, szívelégtelenséget is okozhat. Azt is érdemes tudni, hogy sok olyan állapot, amely károsítja a szívet, lelassíthatja a szívverést, ezért fontos a rendszeres kontroll például szívkoszorúér-betegség, szívelégtelenség, szívinfarktus utáni állapot, szívizomgyulladás, magas vérnyomás, cukorbetegség és akár Lyme-kór esetén. A kikérdezés során a szedett gyógyszerekre is fontos kitérni, ugyanis bizonyos szív-érrendszerre ható gyógyszerek, főként a béta-blokkolók és a kalciumcsatorna-blokkolók szintén lelassíthatják a szívverést.
Mindenképpen orvoshoz kell tehát fordulni, ha kimaradó dobbanásokat, gyengeséget, szédülést, esetleg ájulást tapasztalunk, illetve ha a családban előfordult már szívritmuszavar vagy egyéb szívbetegég, esetleg hirtelen szívhalál. A korai felismerés a tünetmentes esetekben is döntő jelentőségű a súlyos következmények elkerülése miatt.
Milyen vizsgálatok lehetnek szükségesek alacsony pulzus esetén?
„A szívritmuszavarok, így a bradycardia kivizsgálása is a páciens panaszaira és az előzmények megismerésére épül. Meg kell tudnunk a többi között, hogy mióta állnak fenn a panaszok, van-e ismert szívbetegség a háttérben, mennyire aktív életet él, milyen gyógyszereket szed az illető. A kapott információk alapján dől el, milyen eszközös vizsgálattal kaphatunk pontos diagnózist” – ismertette dr. Müller Gábor.
A szakorvos arról is beszélt, hogy a nyugalmi EKG-n és a laborvizsgálatokon kívül szükség lehet a nyaki verőér kompressziója során végzett EKG-ra, 24 órás vagy akár 7 napos Holter EKG-ra és szívultrahang-vizsgálatra. „Amint diagnosztizáltuk a betegséget, és kiderült az alacsony pulzus oka, célzott kezelésbe kezdhetünk. Ha pedig esetleg arra jutunk, hogy nincs szervi ok a háttérben, elég lehet az életmódváltás is személyre szabott mozgásprogrammal, szerencsés esetben életmódorvos vezetésével” – emelte ki.
