A folyamatos stressz több irányból veszélyeztetheti a szervezetet: hozzájárulhat különböző emésztési problémák – például irritábilis bél szindróma, reflux, gyomorfekély, hasmenés, székrekedés, puffadás –, gyakori vizelési inger, fejfájás, depresszió, hát és ízületi fájdalom, asztma, magas vérnyomás, valamint a szívbetegségek kialakulásához, illetve megnövelheti a rizikófaktornak számító dohányzást, alkoholfogyasztást és stresszevés gyakoriságát is.
Több irányból támadja a szívet
A szívbetegségek különböző formáihoz jellemzően több tényező együttes fennállása vezet. Ilyen a genetikai hajlam, az életkor, az érfalakat is károsító magas vérnyomás, a kóros koleszterin- és vércukorérték, valamint az egyik legfőbb kockázati tényező: a dohányzás. A gyakran feszült élethelyzetek kialakulása miatti stresszlevezetésként alkalmazott cigarettázás önmagában 50 százalékkal képes megemelni az érbetegségek – így a szívkoszorúér-betegségek – és a szívinfarktus rizikóját. Éppen ezért a dohányzás helyett sokszor valóban létkérdés elsajátítani olyan stresszoldó technikákat, amelyek biztonságos módon segítenek levezetni a hétköznapok során felhalmozódó feszültséget.
Figyelmeztető tünetek
A legoptimálisabb természetesen az, ha már a stressz következtében kialakuló tünetek megjelenése előtt odafigyelünk az egészséges életmódra, táplálkozásra, testmozgásra és a káros szokások elhagyására. De fontos, hogy észrevegyük azokat a jeleket, amelyek már a különböző szívbetegségekre utalhatnak. Ilyen például a csökkenő terhelhetőség – a korábbinál gyorsabb kifulladás fizikai terhelés hatására –, a légszomj, az indokolatlan fáradtság, a magas vérnyomás , a szapora pulzus, az erős szívdobogás, valamint a mellkasi fájdalom. Tartós stressz esetén a problémák egyre gyakrabban jelentkezhetnek vagy akár állandósulhatnak.
A tünetek megjelenése esetén javasolt minél előbb kivizsgálást kérni, azonban ezek hiányában is érdemes egy-két évente felméretni a szervezet állapotát. A nagylabor mellett, a komplex kardiológiai kontrollon sor kerülhet nyugalmi és terheléses EKG-vizsgálatra, vérnyomásmérésre, ami szükség esetén kiegészülhet például szívultrahanggal vagy CT-vel. Az elkészült leletek segítségével a kezelőorvos teljes képet kaphat a szív-érrendszer működéséről, az erek állapotáról, valamint időben felfedezhetők olyan eltérések, amelyek korai kezelésével megelőzhető például a szívinfarktus vagy a stroke kialakulása.
Magnézium és kálium a szív egészségéért
A stresszoldás és az egészségesebb életmódra való törekvés fontos része az ásványi anyagokban gazdag táplálkozás. A szív egészségét nagyban befolyásolja a megfelelő magnézium- és káliumbevitel, amelyre zaklatott életmód esetén kifejezetten érdemes kiemelt figyelmet fordítani. A magnézium amellett, hogy részt vesz a csontok felépítésében és az izomzat működésében, hozzájárul az idegrendszer állapotához, valamint komoly hatással van a szív- és érrendszer működésére. Az ingerületi folyamatokban, és a többi között az ideg- és izomműködésben is részt vevő kálium hiánya szintén ingerképzési és -vezetési zavarokat okozhat a szívizomzatban, ami akár súlyos szívritmuszavarokhoz vezethet.
Feszültebb életszakaszokban javasolt – az egészséges étkezés mellett – koncentrált mennyiségben is gondoskodni a megfelelő kálium- és magnéziumbevitelről. A patikában elérhetők olyan kombinált, jól felszívódó ásványi anyagokat tartalmazó készítmények, amelyek megfelelő mennyiségben tartalmazzák mindkét fontos ásványi anyagot, így alkalmazásukkal eredményesen csökkenthető a különböző szívbetegségek kialakulásának kockázata. Emellett, a kezelőorvossal való egyeztetést követően érdemes már meglévő, és gyógyszeresen megfelelően karbantartott krónikus szívbetegségek, valamint szívritmuszavarok kiegészítő kezeléseként is alkalmazni.
