Veszélyes, ha félbehagyjuk az antibiotikumkúrát

Brit orvosok egy csoportja az eddigi ajánlással szemben azt javasolná, hogy a beteg ne szedje be az összes antibiotikumot. Szakemberrel beszélgettünk a felelős antibiotikum-használat fontosságáról.

A modern kor egyik legnagyobb orvostudományi felfedezése köthető Alexander Fleming nevéhez, aki 1928-ban a penészgombából vonta ki az első és legismertebb antibiotikumot, a penicillint. Korábban, a huszadik századot megelőzően elsősorban a betegségek tüneteit kezelték különféle (házi) módszerekkel, így ez a készítmény valóságos csodaszernek tűnt, amely általános megoldást jelenthet számos betegségre.

Antibiotikumrezisztencia: mit tehetünk ellene? Az antibiotikumok felfedezése óriási előrelépés volt az orvostudományban, számos életveszélyesfertőzésvált gyógyíthatóvá. Manapság azonban gyakran indokolatlanul használjuk e gyógyszereket. Ennek következtében nőtt az antibiotikumokra rezisztens, ellenálló kórokozók száma, amelyek nem reagálnak a kezelésre. Hogy ez milyen problémát jelent, arról bővebben az alábbi cikkünkben is írtunk!

Napjainkban azonban tömegesen alkalmazzuk ezeket a készítményeket nemcsak a gyógyászatban, hanem például a mezőgazdaságban is - haszonállatok takarmányába keverve. Az indokolatlan, illetve helytelen használat pedig antibiotikumrezisztenciához vezet. Ez azt jelenti, hogy a baktériumok megtanulnak "alkalmazkodni", amitől hamar hatástalanok lesznek ellenük a korábban eredményesen használt gyógyszerek. Emiatt néhány év múlva olyan, ma még leküzdhető betegségek is végzetesek lehetnek, mint a tüdőgyulladás.

Meddig szedjük?

Martin Llewelyn, a járványos betegségek szakértője és kilenc orvostársa a British Medical Journal orvostudományi folyóiratban a közelmúltban publikált egy cikket, amelyben javasolja: a betegek ne szedjék végig az orvos által felírt antibiotikumkúrát, ha tüneteik időközben elmúlnak. Ha egy beteg bármi okból antibiotikumot szed, akkor a bőrön vagy a bélben lévő antibiotikumérzékeny törzseket ellenállóak váltják fel, amelyek készen állnak arra, hogy újabb fertőzést okozzanak a jövőben. Minél hosszabb ideig szedjük az antibiotikumot, annál nagyobb az ellenálló fajok térnyerésének esélye - állítják az orvosok, akik szerint a rezisztens törzsek megerősödését csak úgy fékezhetjük meg, ha az antibiotikumokból csak a szükséges minimumot szedjük be.

Az antibiotikum felelőtlen felhasználása komoly bajokat eredményezhet
Az antibiotikum felelőtlen felhasználása komoly bajokat eredményezhet

Ez ugyanakkor szembemegy az Egészségügyi Világszervezet ajánlásával: a WHO elfogadott alapelve, hogy végig kell csinálni a kúrát, mert csak így lehet megakadályozni a fertőzés visszatérését. A baktériumok ugyanis még a tünetek enyhülését követően is bennünk lehetnek, és ha csökken a dózis, gyorsan ellenállóvá válhatnak.

"Újabb tanulmányok valóban kimutatták, hogy bizonyos esetekben a rövidebb felhasználás is hatásos lehet, de nem minden fertőzésénél, és nem minden betegnél. Számít a fertőzés típusa és súlyossága, a beteg immunállapota, illetve az is, hogy milyen antibiotikumot használnak. Ezért az, hogy mikor hagyható abba ezeknek a készítményeknek a szedése, egy szakmai döntés kell, hogy legyen" - mondta el a HáziPatika.com kérdésére Dunai Anett, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) kutatója. Szerinte a kúra önkényes abbahagyása veszélyes, hiszen a tünetek enyhülése nem jelenti feltétlenül, hogy a fertőzést is sikerült teljesen felszámolni, a betegség pedig újult erővel térhet vissza.

Mit szedhetnénk helyettük?

Szerencsére a kutatók tisztában vannak az antibiotikumrezisztencia terjedésének súlyosságával, és számos új stratégián dolgoznak itt Magyarországon is. "Olyan hatóanyagkoktélokat próbálunk kifejleszteni, amelyek gátolják a rezisztencia kialakulását, illetve újfajta szerekkel, például antimikrobiális peptidekkel is kísérletezünk, azonban az alternatív megoldások keresése ellenére az antibiotikumok teljes kiváltása jelenleg nagyon távolinak tűnik. Ezért rendkívül fontos a felelős felhasználás, hogy kizárólag az kapjon a készítményekből, akinek szüksége van rá - és ő is csak meghatározott módon és ideig szedje. Ezáltal csökkenthető lenne az ellenálló baktériumfajok terjedése is" - hangsúlyozta Dunai Anett.

Összességében tehát a tudomány jelenlegi állása szerint inkább veszélyes, mint hasznos az antibiotikumkúra befejezése idő előtt. Önkényesen, csak a tünetek alapján senkinek sem javasolt letenni ezeket a gyógyszereket, előtte mindenképpen javasolt konzultálni a háziorvosunkkal - teszi hozzá a kutató.

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +31 °C
Minimum: +15, +21 °C

Változóan felhős lesz az ég, de több órára kisüt a nap. Elszórtan, nagyobb eséllyel a Dunántúlon és keleten számíthatunk záporra, zivatarra. Élénk, erős lökésekkel kísért északkeleti szél mellett 25, 31 fok között alakulnak a maximumhőmérsékletek. Kedden front nem érkezik, de a magasban zajló folyamatok hatására front jellegű tünetek léphetnek fel. Gyakori lehet a görcsös és a migrénes fejfájás, egész nap ingadozhat a vérnyomás. Egyesek alvászavarokat is tapasztalhatnak. A szabadtéri programoknak kedveznek a körülmények, de a záporok miatt az esernyőt is célszerű kéznél tartani. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)