Tíz kórház is elég lenne Magyarországon?

Az Index.hu cikksorozatba kezdett, amelyben a magyar egészségügy problémáit igyekszik részletesen feltárni. Az első cikk címe egy kemény felütés: "Az orvosbárókra megy el a pénz." De ennek szerencsére árnyalt és vitára ingerlő kifejtését is megkapjuk.

Az Index.hu cikksorozatának indító darabja leginkább az egészségügyi ellátórendszer megmerevedett struktúráját hibáztatja a kialakult helyzetért. Minden más hálapénzestől, orvosbáróstól feltehetően csak ennek a következménye.

A szerző szerint a magyar kórház-definíció megrekedt a XX. század elején, amikor kórháznak nevezték azt a helyet, ahol 100 beteget le tudtak fektetni 12 ágyas kórtermekben, néhány ápolónő és orvos felügyeletével. Meg volt egy műtő, a kisebb érzéstelenítéses műtétek elvégzésére.

Magyarországon még mindig kórháznak hívják azt az intézményt, ahol legalább 80 aktív ágy található. A 160 kórházból 90 ilyen van, a maradék 70 helyen még ennél is kevesebb beteget gyógyítanak, ugyanakkor kórházként finanszírozzák.

Egy másik definíció szerint az tekinthető városi kórháznak, amelyben a négy alapszakma – belgyógyászat, sebészet, szülészet és gyerekosztály – megtalálható. A 160 kórházból mindössze 62-ben van szülészet, tehát a maradék 100 intézményt ennek alapján nem is lehetne kórháznak tekinteni. Ebből a 62 szülészetből 24 olyan, amelyben évente 700 gyereknél kevesebb születik, azaz naponta még kettő sem. Ezeket nem is volna szabad fenntartani, sem betegbiztonsági, sem közgazdasági szempontból. Marad tehát kb. 35 igazi kórházként funkcionáló és akként fejlesztésre érdemes intézmény. Ezek közül 22 súlyponti kórház, tehát a bonyolult esetek ellátására is alkalmas.

A szerző szerint a magyar kórház-definíció megrekedt a XX. század elején

A többiben komoly beteget nem is szabad kezelni, mert nincsenek meg hozzá a tárgyi vagy személyi feltételek vagy a biztonságos betegellátást garantáló betegszám.

Az egészségügy rendbetételéért, az erre a célra fordított közkiadások megemeléséért indított online petíciót a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz). Részletek! Mégis 160 kórház van Magyarországon, s egy-egy intézmény hatóterülete egy járásnyi, de szükséges-e minden járásnak egy kicsi és korszerűtlen kórház? Vagy sokkal inkább egy olyan szakrendelőre lenne szükség, amelyet kiváló diagnosztikával és „egynapos” műtővel szereltek fel? Egy olyan helyre, ahol a tömeges és életet nem veszélyeztető betegségeket reggel 7 és este 7 között kivizsgálhatják és meggyógyíthatják?

A szerző elképzeli, hogy mellette ott lehetne a szociális rendszerbe tartozó ápolási otthon, ahol a kórházba nem való, de otthon sem gondozható idősek vagy sérültek kapnak egész napos ellátást. És felteszi a kérdést, hogy vajon nem kizárólag az igazán beteg embereknek kellene a drága kórházakba (a meglévő 22 súlyponti kórházba) kerülniük? Az ehhez szükséges gördülékeny betegszállítás finanszírozása ugyanis lényegesen olcsóbb lenne, mint 160 kórházat fenntartani.

Az ésszerű kórházi struktúra tehát 10-35 nagy kórházat jelent Magyarországon. Ennek az alapintézményei már létre is jöttek a megyeszékhelyeken, ugyanis itt uniós forrásból az utóbbi években valóban komoly fejlesztések történtek: sürgősségi, intenzív és onkológiai osztályok készültek vagy lettek sokkal korszerűbbek. A felújított megyei kórházak már most alkalmasak sok és súlyos beteg ellátására.

De ezeket a nagyokat jól kihasználni csak a kis kórházak bezárása után lehet, mivel csak akkor lesz elég beteg és elég orvos meg nővér, ha nem aprózódnak el sokfelé. Ráadásul a felesleges kis kórházak bezárása jelentős költségmegtakarítást eredményez. A felesleges épületek fenntartása helyett meg lehetne fizetni rendesen a benne dolgozó embereket. Így még pluszforrások nélkül is elkezdődhetne az a több mint 200 ezer embert érintő béremelés, ami nélkül még ezeken a korszerű helyeken sem lesz elég orvos és nővér.

Forrás: Index.hu

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Panangin reklámfil (X)
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -2 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra