Nincs szükség ennyi kórházra

Az államnak hozzá kell nyúlnia az egészségügyi ellátórendszerhez, fel kell hagynia azzal, hogy csak a humán erőforrásba pumpál pénzt, és oda sem eleget - mondta Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász.

Baj van az állami egészségügyi ellátórendszerrel

"Az állami egészségügyi ellátórendszer teljesítményét az Eurostat statisztikája alapján lehet megítélni. Ez az úgynevezett elkerülhető halálesetek számát tartalmazza. Ezen belül két kategóriát különböztetnek meg: az egyik az úgynevezett kezelhető halálozás kategóriája, a másik pedig a megelőzhető halálozásoké" - mondta Sinkó Eszter az InfoRádió Aréna című műsorában.

Nincs szükség ennyi kórházra Magyarországon? orvoshiány háziorvos Sinkó Eszter betegellátás betegellátási rendszer egészségügy
Tényleg nincs szükség ennyi kórházra Magyarországon?

"Az előbbi gyakorlatilag az ellátórendszer számlájára írható körülményekkel foglalkozik, és azt a kérdést feszegeti, hogy vajon az ellátórendszer megfelelő időben megfelelő szolgáltatást nyújtott-e a betegeknek. Az Eurostat adataiból az derül ki, hogy Magyarország esetében ez a mutató az Európai Unió átlagához képest kétszer rosszabb, vagyis százezer lakosra vetítve kétszer annyian halnak meg Magyarországon, mint az európai unió átlaga."

Mit jelent a megelőzhető halálozás?

"Ez az egészségügyi közgazdász szerint azt jelenti, hogy az állami egészségügyi eltátórendszer nem megfelelő időben és nem releváns szolgáltatásokat nyújt a polgároknak, gyakran nem ismeri fel időben a betegséget vagy nem jó helyre irányítja a pácienst. Ugyanakkor azt is jelenti, hogy a magyarok nagy része egészségtelenül él és túl későn fordul orvoshoz , amikor a kezelése már vagy reménytelen, vagy nagyon nehéz, hosszú és drága" - véli Sinkó Eszer.

"A megelőzhető halálozásoknál azt nézik, hogy az állampolgárok mit tesznek meg magukért, a saját egészségükért. Magyarország ezt a mutatót tekintve is nagyon rosszul áll: az adatok itt is kétszer annyi halálozást mutatnak ki, mint amennyi az uniós átlag.

Erről a statisztikáról a magyar kormány is tud, hiszen a kormány szolgáltatja hozzá az adatokat, amelyek megtalálhatóak az Állami Egészségügyi Ellátó Központ honlapján, a Mérték című kiadványban, és a szakember szerint azt bizonyítják, hogy baj van az állami egészségügyi ellátórendszer teljesítményével.

A rendszer mélységesen alulfinanszírozott

Sinkó beszélt az egészségügyi létszámhiányról is, amelyet szerinte a kormány komoly problémának tart, mint mondta, ez jól látszik az ágazat költségvetésén. "Tavaly volt az az esztendő, amikor 80 milliárd forintnyi többletforrást adott az egészségügynek a kormány azért, hogy megtartsa az orvosokat és a nővéreket a közszolgáltatásban" - emlékeztetett a szakember.

Sinkó Eszter szerint tehát béremelésekre sokat költ az állam , dologi kiadások tekintetében azonban - tehát például abban, hogy egy kórház a műtőjét fenntartsa, hogy a technikai eszközök megfelelő állapotban legyenek, ha valami probléma van velük, akkor lehessen javítani, cserélni őket - a rendszer mélységesen alulfinanszírozott.

Szükség van ennyi kórházra?

Erre semmilyen többletforrást nem ad a kormány, tehát azt lehet mondani, hogy a humán erőforrás oldaláról betolt az állam pénzt a rendszerbe - de nem eleget, hiszen látni, hogy a magánegészségügy szívja el az orvosokat , nővéreket most már Magyarországon belül is -, közben pedig az összes többi szolgáltatásra, amely a humán erőforráson kívüli, egy fillér többletpénzt nem adtak.

A szakember szerint a kormánynak el kellene döntenie, hogy szükség van-e ennyi kórházra. Sinkó Eszter szerint erre a kérdésre nyilván az lenne a válasz, hogy nincs szüksége rá, hiszen nem tudja finanszírozni azokat. Akkor viszont az ellátórendszert kellene összehúznia, abból viszont botrány lenne, ezért inkább megpróbálják azt a megoldást, hogy adnak is pénzt a humán erőforrásokra, ugyanakkor az ellátórendszerhez nem nyúlnak hozzá.

Mi lehetne a megoldás? A közgazdász úgy véli, hogy ez nem jó válasz, ehelyett hozzá kellene nyúlni az ellátórendszerhez. Példaként említette a szakember, hogy szélesíthetnék a háziorvosok szakmai kompetenciáját, mert jelenleg túl sok olyan pácienst kell kórházba utalniuk, akik Sinkó Eszter szerint helyben is megfelelő ellátást kaphatnának.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

Ekkor kell átállítani az órákat – idén könnyű eltéveszteni
omega-3
Ugyanolyan jó omega-3-forrás, mint a lazac, de sokkal kevesebbe kerül – ezt a halat kevesen eszik
rák kockázata
Ez a "bűnös élvezet" lehet a rák melegágya
céklalé
Céklalé: kevesen tudják, melyik napszakban kell inni – Így lehet igazán hatásos
Így jelez a hasnyálmirigy, ha valami nincs rendben
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +15 °C
Minimum: +1 °C

A felhős tájakon szakadozik, csökken a felhőzet, és a ködfoltok feloszlását általában napos idő követi kevés gomolyfelhővel, de délután az északkeleti megyék fölé magasszintű felhőzet is érkezhet. Csapadék nem lesz. Az északias szél csak az északkeleti tájakon lehet olykor élénk.Délutánra általában 14, 17 fok közé melegszik fel a levegő.Késő estére jórészt -1 és +6 fok közé hűl a levegő. A hajnali pára és köd a Dunántúlon elsősorban a légúti fertőzésben szenvedőknél okozhat panaszfokozódást, például köhögést, nehézlégzést.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Fül vagy uszony? Felismered egyetlen részletből az állatokat? – Tedd próbára tudásod! Egy tappancs, egy szempár, egy bajusz vagy pár pikkely – néha ennyi is elég, hogy felismerj képről egy háziállatot. Persze csak ha valóban értesz hozzá.
kvíz
Kvíz: 8 kérdés, amelyből kiderül, felismernéd-e a stroke jeleit Tisztában vagy a stroke jeleivel? Tudod, hogy mit jelent a FAST mozaikszó? Most letesztelheted a tudásodat!