Idén novemberben 43,8 százalékkal kellett többet fizetni Magyarországon az élelmiszerekért, mint egy évvel korábban, legalábbis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztói árakra vonatkozó adatai szerint. Ez egy igen magas inflációs érték, a Telex ugyanakkor arról írt, hogy akadnak, akik saját tapasztalatból még erőteljesebb drágulásról számolnak be. A lap ezért egy egyszerű kísérlettel igyekezett felmérni, mi vár valójában a vásárlókra a hazai boltokban. A piacvezető és legolcsóbbnak tartott kiskereskedelmi láncnál vásárolták meg ugyanazokat a termékeket, amelyeket napra pontosan egy évvel korábban is.
Jelentős drágulás egy év alatt
A kísérlet tanúsága szerint a termékek többsége bizony jelentősen drágább lett mostanra, alig van olyan áru, ami megőrizte volna az árát, esetleg olcsóbb lenne az egy évvel korábbihoz képest. A sertéskaraj például kilogrammonként 750 forinttal kerül többe, a kockasajt 800 forinttal, fél kiló spagetti 250 forinttal. Legnagyobb mértékben a vöröshagyma ára ugrott meg – 162 százalékos drágulását a vécépapír 132 és a kockasajt 114 százalékos áremelkedése követi a sorban. Duplájára emelkedett a kenyér ára is, míg a rizs 89, a tészta 84, a tojás pedig 67 százalékkal terheli meg ma jobban a pénztárcánkat.
„Ezek nagy része azért különösen fájó, mert a kenyér, a tészta és a rizs mind a legolcsóbb kalóriaforrások közé tartoznak. Emiatt a szegények vásárlói kosarából jellemzően nagy részt tesznek ki ezek a termékek, ők tehát még az átlagosnál is nagyobb áremelkedéssel szembesülnek” – írta a Telex. A cikk szerint az infláció hatásai csak azokon a termékeken nem érződnek, amelyek árára még januárban vezettek be árstopot.
Mit jelent az infláció a fizetések tükrében?
A lap tavaly decemberben összeállított egy 23 termékből álló vásárlói kosarat, amely egy magyar család átlagos hétvégi bevásárlását hivatott mintázni. Akkor a kosár ára 15676 forint volt, míg idén decemberben már 23512 forintra rúg. Ez szinte kereken 50 százalékos drágulást jelent, meghaladva a KSH által novemberre kimutatott 43,8 százalékos élelmiszer-inflációt. Az emelkedés a fizetésekhez viszonyítva úgy értelmezhető, hogy míg tavaly decemberben a mintakosár értéke a nettó átlagfizetés 4,8 százalékát tette ki, addig mostanra a 6,8 százalékát.
A cikk szakértői becslésekre hivatkozva arról ír, az infláció a jövő év második felében lassulhat le leghamarabb. Erre azonban számos nehezen előrejelezhető tényező is nagy befolyással van, mint például az Ukrajnában zajló háború alakulása, illetve az időjárás.
