A szakma régóta egyetértett abban, hogy Buda (és egész Budapest) egészségügyi ellátása fejlesztésre szorul. A bonyolult ellátási és közlekedési viszonyok miatt kialakult gordiuszi csomó átvágására pedig soha nem volt valóságtól elrugaszkodott ötlet egy vadonatúj kórház felépítése. Budán ugyanis egyelőre nincs olyan modern, mindennel felszerelt sürgősségi központ, ahol a súlyos (politraumatizált) sérülteket gyorsan és szakszerűen el tudják látni. A "sokszakmásság" ( idegsebészet , mellkassebészet, ortopédia, szájsebészet, szemészet, fül-orr-gégészet stb.) azért fontos, hogy a bonyolult sérülteket ne kelljen ide-odaszállítgatni a kórházak között - írja az Index.hu.
A kórház helyszínének megtalálásával megbízott csapat végül 14 helyszínt vizsgált. A munkacsoport végül a Szent Imre kórház bővítését és felújítását javasolta. A kormány azonban minden érintettet meglepve az M1-M7 bevezető szakaszánál található Dobogó területe mellett döntött. Hogy ennek mi volt a pontos oka, egyelőre nem derült ki. A kérdés viszont még mindig nincs lezárva: környezetvédelmi, hidrológiai vizsgálatokon fog múlni, hogy a terület egyáltalán alkalmas-e az építésre. De Lázár János is bevallotta, és Cserháti Péter miniszteri biztos beszámolójából is kiderül, hogy itt nyíltan nem szakmai alapon született a döntés, hanem átnyúlhattak a döntést ellenző projektvezetők feje felett.
Az új szuperkórháznál kezdetben 30-40 milliárd forintot emlegettek, de ez főleg a már kialakult infrastruktúrával rendelkező Szent Imre kórház fejlesztésére vonatkozott volna. A szuperkórház árát később már 60 milliárd forintra becsülték, amiben szintén nem volt benne a közlekedési fejlesztés költsége. Pillanatnyilag ott tartunk, hogy a Semmelweis Egyetem klinikáinak átstrukturálásával és a közlekedési fejlesztésekkel együtt ez már bőven 140 milliárd forint fölött lesz.
Lényegében már ismert, hogy a fővárosban három nagy kórházi centrum lesz:
- Dél-Budán "új komplex szuperkórházat" építenek - erről volt szó korábban.
- Dél-Pesten centrummá alakul az Egyesített Szent István és Szent László Kórház és a közelében lévő Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet. Teljesen új kórházi tömböt is építenek itt. Később más osztályok mellett ide költözik a Fiumei úti Baleseti Központ.
- Észak-Pesten tovább bővítik a Honvédkórházat, amely új épületszárnyat kap, ahová a Podmaniczky úti volt MÁV-kórház osztályai költöznek. A centrumba helikopterleszálló és parkolóház is épül.
A nagy centrumok a vidéki megyei kórházakhoz vagy egyetemi klinikákhoz hasonlóan az ellátás legmagasabb szintjét képviselik: az év 365 napján 0-24 órában adnak sürgősségi ügyeletet. Ezek a központok egyenként 1-1,5 millió ember ellátásáért lennének felelősek.
Másrészt az egyéb feladatokat a hozzájuk csatlakozó társkórházak látják el, amelyek tehermentesítik is a nagy központokat. Ezekben a kórházakban is komoly fejlesztések indulnak: a rendelet szerint a legtöbbnél orvostechnikai és informatikai fejlesztések, energetikai felújítások kezdődnek, sok helyen pedig új épületeket vagy épületszárnyakat emelnek. Harmadikként pedig az egész járóbeteg-ellátást is újra kell szervezni szakrendelőstül, mindenestül, hogy ha valaki elvágta a kezét, akkor ne a szuperkórházba kelljen rohannia, mert az sem hatékony.
Csakhogy egyelőre lebeg az egész koncepció. Semmi sem végleges. Ezért még érdemes feltenni a kérdést, hogy sok-e vagy kevés ez a 600 milliárd 24 budapesti kórházra? Bécsben 2019-ben akarják átadni az új, északi szuperkórházat. Ennek az egyetlen intézménynek a fejlesztése 1,1 milliárd euróba (mai áron 340 milliárd forintba) kerül náluk - ad összehasonlítási alapot a lap.
