Évente több ezer őssejt-transzplantációt végeznek, amiből alig 1-2 allogén. A gyermekkori leukémiák esetében például, aminek valóban gyógymódja az őssejt-transzplantáció, saját köldökzsinórvér visszaadásával pont visszaültetnék a betegséget a hibás genetikai anyagot tartalmazó sejtekkel.
Igaz-e, hogy az őssejtekkel való kísérletezés és gyógyítás nem etikus, mert ehhez olyan őssejteket használnak föl, amelyekből emberek fejlődhetnének?
NEM. Az őssejt-kutatásnak csak azon területe vitatható etikailag, amelynél totipontens, azaz emberré fejlődni képes sejteket használnak. Ilyen, ún. embrionális őssejt nyerhető például fiatal embriókból, vagy a lombikbébi módszerrel megtermékenyített osztódásnak indult petesejt utódsejtjeiből. A legtöbb országban ezért tilos is a lombikbébi-módszer alkalmazása, ha annak célja nem a gyermekvállalás, a terhesség elősegítése, és tilos az embrionális őssejtekkel való kísérletezés, kutatás is.
Igaz-e, hogy a köldökzsinórvérrel fertőző betegségeket is beültethetnek, akárcsak a vérvételnél?
NEM. A köldökzsinórvér levétele után van mód arra, hogy a donort, a szült nőt és kisbabáját egyaránt hosszú távon megfigyeljék, és a szövetdonáció után fél évvel felfedezzék, ha netán a levételkor lappangó fertőző betegség mutatkozna meg rajtuk, ami vérvétellel ellenőrizhető is. Ezért, bár a vérátömlesztésnél is csak nagyon kicsi a valószínűsége, itt tényleg kizárható az átfertőzés.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Valóban úgy van, hogy a saját részre eltárolt köldökzsinórvér nem használható fel más részére, mert ilyenkor kevesebb vizsgálatot végeznek el rajta, és másképp dolgozzák föl.
NEM. A szülő felelőssége, hogy legjobb tudása szerint ellenőrizze szerződéskötés előtt, hogy a választott köldökzsinórvér-bank valóban a nemzetközi donorregiszter által is elfogadott standard szerint dolgozza föl és tárolja a köldökzsinórvér-őssejteket, és erre garanciát kérjen. Egyetlen különbség az lehet, hogy a magán célra tárolt vér esetében nem szükséges elvégezni a szöveti összeférésre vonatkozó vizsgálatokat, de szabályos tárolás mellett ez a kontrollampullákból nyert mintából később is minden további nélkül elvégezhető.
Igaz volna, hogy a köldökzsinórvér bármeddig eltárolható és felhasználható?
IGEN. Tény, hogy jelenleg nem tárolnak még 15 évesnél régebbi mintát, hiszen a gyógymód és tárolás még annyira fiatal területe az egészségügynek, az eddig végzett kutatások alapján viszont elmondható, hogy a helyesen tárolt őssejtek gyakorlatilag korlátlan ideig megőrzik élet- és osztódási képességüket.
Igaz-e, hogy a kisebb babáknak kevesebb köldökzsinór-vérük van, és ha kevesebb, mint 80 ml, akkor nem tároltatható el?
NEM. A levett köldökzsinórvér mennyisége nem elsősorban a baba méretétől függ, nagyon fontos a levétel technikája, az orvos vagy asszisztens ügyessége is. A nemzetközi szabvány nem határoz meg alsó határt, legfeljebb egyes bankok. Hogy érdemes-e kis térfogatú köldökzsinórvér-mennyiséget eltárolni, az függ a mintában lévő sejtek számától is, s a szakemberek a szülők előzetes nyilatkozata alapján ezt is figyelembe véve alapján döntenek.
Igaz-e, hogy a saját köldökzsinórvér-őssejtek az ember egész életében életet menthetnek?
NEM. A levehető köldökzsinórvér viszonylag kis mennyiségű, és a benne lévő őssejtek száma alapján csak meghatározott testsúlykilogrammig elegendő a beültetésre. A beültethetőség mellett vagy ellen konkrét rászoruló recipiens esetében gondos mérlegelés után döntenek az orvosok. 20-50 kilósnál nagyobb, felnőtt beteg esetében ritkán nyújthat megoldást egyetlen egység köldökzsinórvér. Ilyenkor más őssejt-forrás is szóba jön, illetve jelenleg is kutatják, hogy sejttenyésztéssel felszaporíthatók-e a köldökzsinórvérből származó őssejtek.
Valóban föl lehet-e ajánlani önkéntes köldökzsinórvért külföldre, miután Magyarországon egyelőre csak magán köldökzsinórvér-bankok fogadnak el vérmintát?
NEM. Magyar állampolgároknak csak magyar donorregiszteren keresztül vezet az út a nemzetközi regiszterhez. Külföldön csak fizetős szolgáltatást vehetnének igénybe, ami azonban drágább, mint a hazai.
A magyar betegnek tényleg nem érdemes külföldön próbálkoznia, ha a magyar orvosok nem találtak számára megfelelő őssejt-donort?
NEM. Miután Magyarország az őssejteket nyilvántartó nemzetközi donorregiszternek teljes jogú tagja, ezért az itthoni orvosok számára is rendelkezésére áll a jelenlegi összes lehetséges donor adatait tároló adatbázis. Olyan ez, mint egy internetes kereső, teljesen mindegy, hogy melyik országban internetezik az ember, a találatok ettől függetlenül ugyanazok lesznek.
Itt is érvényes-e, hogy a drágább valóban biztonságosabb, minőségi szolgáltatással párosul?
NEM. Külföldön az önkéntes alapon zajló köldökzsinórvér-tárolás már ingyenes tud lenni, és ezeknél nem lehet jobb minőséget elvárni, hiszen minden csak előírás szerint történhet. A magánbankok esetében is azokat a minőségi szempontokat kell ellenőrizni, amelyeket a nemzetközi regiszter szab. A magánbanki köldökzsinórvér-tárolás előnyét és árát nem a minőség, hanem saját és közeli rokon részére a biztos, illetve gyors hozzáférés indokolja. Hiszen nem fordulhat elő, hogy mielőtt szükség lenne rá, idegen donor kapja meg az őssejteket, másrészt saját célra a gyors hozzáférést is biztosítja, mert bizonyos vizsgálatok nem szükségesek.
Legjobban: