A kamillát vagy más néven orvosi székfüvet senkinek nem kell bemutatni, az Alföld szikesein régóta gyűjtik és termesztik, szerepel a hungarikumok listáján, 2016-ban a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság az év gyógynövényének is megválasztotta. A növény gyógyhatásait már az ókori rómaiak és görögök is ismerték, virágzatával főképp emésztési panaszokat és megfázásos tüneteket, bőrbetegségeket kúráltak. Ezeken a területeken ma is nagy hasznát veszik a gyógynövénynek, alkalmazzák teáját, vizes-alkoholos kivonatát és illóolaját is. Megfázás esetén inhalálnak vele, teáját pedig öblögetésre is használják a száj és a torok nyálkahártyájának gyulladásainál, kisebb fekélyeinél. Forrázatával lemoshatunk és borogathatunk enyhébb bőrgyulladásokat, kisebb sebeket, vagy enyhíthetjük a végbél és a nemi szervek környéki bőr vagy nyálkahártya irritációját.
Az orvosi székfű a legbiztonságosabban alkalmazható gyógynövények közé tartozik: belsőleg már féléves kortól adható kis mennyiségben (elsősorban felső légúti megbetegedéseknél, gyomor-bélrendszeri panaszoknál és álmatlanságnál szokták alkalmazni), külsőleg pedig egyes termékei négyhetes kortól alkalmazhatók (erre bőrgyógyászati problémáknál szokott sor kerülni).
Túl a népi gyógyászaton
A kamilla jótékony hatásairól nemcsak a népi gyógyászat zeng ódákat, hanem azokat vizsgálatok eredményei is megerősítették. Például bizonyított, hogy enyhíti a bőr és a nyálkahártya gyulladását, csökkenti az ekcémás panaszokat, gyorsítja a sebgyógyulást. A kutatások szerint a kamilla kivonata szájvízként alkalmazva segíti a szájnyálkahártya gyulladásának kezelését, enyhítheti a fogínygyulladás tüneteit. Rámutattak a vizsgálatok arra is, hogy az orvosi székfű hatóanyagai jótékony hatásúak visszérgyulladásnál. Szintén bizonyított, hogy belsőleg alkalmazva segíti a gyomornyálkahártya gyulladásának kezelését, az emésztőrendszeri görcsök oldását. Teaként fogyasztva javasolható fekély és gyomorhurut esetén, mivel csökkenti a gyomornedv-elválasztást. Van a kamillának fájdalomenyhítő és migrénellenes hatása is, aminek hátterében vélhetően a növény gyulladáscsökkentő tulajdonsága áll.
Biztató eredményeket mutattak a kamilla antimikrobás hatására irányuló vizsgálatok: vizes kivonatai sok esetben hatékonyak a penész- és az élesztőgombák, míg az alkoholos kivonatai bizonyos baktériumok ellen. Az illóolaj mikrobaellenes tulajdonsága egyes baktérium-, gomba- és vírusfajták esetében szintén igazolódott. Persze ez a hatás nem olyan erős, mint az antibiotikumoké, de más kezeléseket kiegészíthetnek a kamilla hatóanyagai.
Kincsek az illóolajban
Ma már tudjuk, hogy a kamilla gyógyhatását több hatóanyag együttes jelenléte eredményezi. Ezek közül kiemelhetők az illóolajban lévő komponensek – elsősorban az azulénok és a bizabolol-származékok –, a nyálkaanyagok és az antioxidáns hatású flavonoidok. Utóbbiak adják az úgynevezett csöves virágok (a kamilla virágzatában ezeket ölelik körül a fehér szirmok, amelyeket nyeles virágoknak is neveznek) sárga színét, fontos szerepük van a gyulladáscsökkentő és a görcsoldó hatás kiváltásában is. Az illóolajban lévő anyagok szintén gyulladásellenes hatásúak, ezt pedig – hasonlóan számos gyulladáscsökkentő gyógyszerhez – egy bizonyos enzim gátlásával érik el.
A kamilla illóolajának érdekessége, hogy a benne lévő azulén hő hatására képződik az illóolaj-lepárlás során, színe pedig kék. Ez magyarázza azt is, hogy amíg a frissen elkészült kamillatea színe sárga – a csöves virágokban lévő flavonoidok miatt –, addig az állni hagyott zöld színű. Árnyalata pár óra után a hő hatására képződő azulén miatt változik meg (a kék és a sárga szín keverésének végeredménye zöld). Bár nincs benne azulén, a kamilla már a „hőkezelés” előtt is rendelkezik gyulladáscsökkentő hatással, ugyanis előanyagának – amelyből az emberi szervezetben azulén képződik – szintén van ilyen tulajdonsága.
