Nem negatív szűrővizsgálati eredmény esetén a szűrővizsgálatot végző nőgyógyász gondoskodik a további tisztázó vizsgálatok elvégzéséről, indokolt esetben pedig a beteg gyógyintézetbe juttatásáról. Ha citológiai kenetvizsgálat során P3-as jelzésű a lelet, akkor a sejtek elváltozásai HPV-fertőzés gyanúját vethetik fel - ilyen esetekben a HPV-vizsgálat ingyenes.
A HPV-teszt
Jelenleg nem szűrnek automatikusan HPV-re, de annak kimutatása a méhnyakrákszűrés során levett kenetmintából is kérhető. A levett mintában a vírusra jellemző DNS-részt keresnek, melyet enzim segítségével olyan mennyiségűre sokszorosítanak, hogy könnyen felismerhető legyen.
A legfejlettebb technológia HPV kimutatására a PCR módszer. A PCR (Polymerase Chain Reaction) azaz "nukleinsav-amplifikációs vizsgálat" lehetővé teszi egy kórokozó nagy érzékenységű, megbízható eredményt kínáló kimutatását DNS-ének azonosítása alapján. Ez a vizsgálati módszer rendkívül érzékeny, tehát már egészen kis vírusmennyiség esetén is ki tudja mutatni a HPV-t, valamint meghatározni annak pontos típusát (HPV-teszt). A HPV típusának meghatározásával követni lehet, hogy ugyanazon típus tartós jelenlétéről van-e szó, ami nagyobb kockázatot jelenthet. Ebben az esetben a citológiai elváltozást is figyelembe véve dönt az orvos a teendőkről. Legtöbbször a nők immunrendszere kb. 6-15 hónap alatt képes legyőzni a fertőzést, ezért javasolt a pozitív HPV-vizsgálatot követően a szűrést 3-6 hónappal később megismételni, amennyiben azt a citológiai szűrési eredmény is indokolja, tehát elváltozást mutatott ki.
Mi a különbség a citológia (kenetvizsgálat), a biopszia és a HPV-vizsgálat között?
Citológiai vizsgálat során a méhnyak sejtjeit vizsgálják mikroszkóp alatt. A vizsgálathoz szükséges mintát fájdalmatlan, rutinnak számító nőgyógyászati vizsgálat során nyerik, egy kis kefe segítségével. A biopszia kapcsán a méhnyak gyanús területéről kimetszenek egy kis szövetdarabot, amelyet szövettanilag feldolgoznak. A biopszia önmagában nem veszélytelen, ezért csak akkor alkalmazzák, ha már megelőzte citológiai vizsgálat, és a diagnózis felállítása további lépéseket igényel. A HPV-vizsgálat eltér a kenetvizsgálattól vagy a biopsziától. A teszt a mintából közvetlenül a HPV genetikai anyagát (DNS-ét) keresi a sejtekben.
A Papanicolaou-kenet vizsgálatán alapuló, jelenleg alkalmazott módszer technikai korlátai, valamint a diagnosztikus tévedések lehetősége (pl. a citológiai vizsgálat téves értékelése), a kolposzkópos utánkövetés és a kóros eredmények esetén végzendő biopszia mind jelentős terhet ró az egészségügyre. A vizsgálatok téves értékelése esetén a szűrés folyamata önmagában jelentős aggodalmat és bizonytalanságot okozhat az érintett nőkben. Ráadásul a jelenlegi szűrőprogramok sikere a nők rendszeres részvételén alapul. Sajnos, itthon a nők csak kb. 30-40 %-a veszt részt rendszeresen a szűrővizsgálaton. Új módszerekkel még tovább lehetne javítani a méhnyakrák megelőzését, hiszen a szűrés nem előzi meg a méhnyakrákot okozó tényezőt - a HPV fertőzést - csak kimutatja azt. Vizsgálatok kimutatták, hogy a HPV ellenes védőoltás megakadályozza a méhnyakrák megelőző állapotok kialakulását. Segítséget jelent abban is, hogy a rákszűrés eredményére való várakozás ne félelemmel és aggodalommal teljen.
