Régóta ismert, hogy a nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás számos betegség kialakulásához hozzájárulhat. Egy frissen közzétett kutatás az ennek hátterében álló folyamatokat szerette volna alaposabban feltérképezni: többek között azt, hogy bizonyos káros alvásszokások milyen egészségi problémához köthetőek.
Egy nemzetközi kutatócsoport 88 461 felnőtt objektív alvási adatait vizsgálta meg átlagosan 6,8 éven keresztül, hogy feltárja, hogyan befolyásolják az alvás különböző jellemzői 172 betegség kialakulásának kockázatát. Az alvást aktigráfiás eszközökkel (csuklóra rögzíthető mozgásérzékelős alvásmérőkkel) mérték, így objektív, pontosabb adatokat kaptak a résztvevők alvási szokásairól.
Az eredmények szerint a rossz alvási szokások drámaian növelik a kockázatát számos betegségnek, köztük a májzsugorodás és az üszkösödés kialakulásának. Nemcsak az alvás hossza, hanem a rendszeressége is kulcsfontosságú. Azoknál, akik éjfél után, különösen 00:30 után feküdtek le, akár 2,57-ször is nagyobb lehet a májcirrózis (májzsugor) kockázata. Az alvási ritmus alacsony stabilitása (azaz rendszertelen napi rutin) 2,61-szeresére növelte a gangréna (szövetelhalás) veszélyét.
A közhiedelemmel ellentétben viszont a 9 óránál hosszabb alvás objektív mérések szerint nem bizonyult károsnak. A szakemberek szerint az adhatott okot a zavarra, hogy a „hosszú alvók” 21,67%-a valójában kevesebb mint 6 órát aludt, az alvásmérő eszköz szerint a maradék időt ébrenlétben, csak az ágyban fekve töltötték. Mindebből arra lehet következtetni, hogy az ágyban töltött időt gyakran összekeverik a tényleges alvásidővel, ami megkérdőjelezi a kérdőíves kitöltések pontosságát.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: