A Stroke májusi számában megjelent kutatás során közel 3800 harmincöt és nyolcvankét év közötti alanyt vizsgáltak. A résztvevőkben a szívbetegség olyan kockázati tényezőit vették számításba, mint a dohányzás, a diabétesz és a rossz koleszterin magas szintje, majd standard tesztekkel mérték fel memóriájukat és mentális készségeiket, köztük a tervezési és következtetési készséget, illetve a feladatok kezdésének és váltásának képességét.
Az eredmények alapján az derült ki, hogy a szívbetegség kockázatának legmagasabb értékével rendelkezők 50 százalékkal rosszabbul teljesítettek a mentális tesztekben, mint azok, akik a szívbetegség kockázatának legalacsonyabb kockázatával rendelkeztek. A szívbetegség két kockázati tényezője, a dohányzás és a diabétesz különösen is összefüggést mutatott a rosszabb agyműködéssel. A kutatók azt is hangsúlyozták, hogy a szívbetegség kockázati tényezői és a csökkent agyműködés közötti összefüggés mindegyik korosztályban megfigyelhető.
"A fiatal felnőttek azt hiszik, hogy a dohányzás vagy a túlsúly következményei csak hosszú évek múlva válnak láthatóvá, pedig nem ez a helyzet" - nyilatkozta a tanulmány szerzője, dr. Hanneke Joosten, a Gröningeni Egyetem kutatója. "Az emberek többsége ismeri a szívbetegség kockázati tényezőinek olyan negatív hatásait, mint a szívroham, a stroke vagy a vesekárosodás, azt azonban nem tudják, hogy a mentális egészséget is károsítják. Ami rossz a szívnek, az az agynak is káros" – tette hozzá a szakértő.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: