A legutóbbi számában megjelent tanulmány szerzője, Dr. Mark Kruit, a Leideni Egyetem Orvostudományi Karának kutatója elmondta, az agyi elváltozásokat, az úgynevezett fehérállományi hiperintenzitást vélhetően a sejtekben bekövetkező oxigénhiányos epizódok (iszkémia) okozhatják. A léziók az érelmeszesedés, az iszkémiás stroke és a kognitív hanyatlás megnövekedett kockázatával hozhatók összefüggésbe. "Tágabb értelemben véve a migrént a szívkoszorúér-betegséggel összefüggő rendellenességnek tekinthetjük" - állítja Kruit. "A fehérállományi hiperintenzitások valószínűleg iszkémiás eredetűek, bár ezt további vizsgálatokkal kell alátámasztanunk."
A kutatók kísérletükben azt próbálták kideríteni, vajon a migrénes nőkben vagy a férfiakban alakulnak ki gyakrabban agyi elváltozások kilenc évvel az első MR-vizsgálatot követően. Ennek érdekében 286 olyan migrénes betegen végeztek újra MR-vizsgálatot, akik egy korábbi kutatás során már átestek MR-vizsgálaton, valamint egy kontroll csoporton is, akiket nem érint a migrén. Az eredmények azt mutatták, hogy a migrénes nők 77 százalékában, és a kontroll csoport 60 százalékában alakultak ki fehérállományi hiperintenzitások. A migrénes nőkben ennek ellenére nem mutatták ki más agyi elváltozások jelentősen magasabb arányú kialakulását.
Mik ezek a fehérállományi hiperintenzitások? Dr. Deborah Friedman, a dallasi Texas Southwestern Medical Center neurológus professzora a tanulmányt kísérő cikkben azt írja, hogy ezek minden valószínűség szerint a migrénnel összefüggő iszkémiás elváltozások, de az apró foltok valószínűleg nem növekednek, és nem okoznak súlyosabb problémát.
Friedman szerint azonban mindez nem ad okot pánikra, mert a migrénes betegek kezelésekor a teljes képet kell nézni. A szakértő úgy véli, az orvosoknak a szív-érrendszeri megbetegedések klasszikus kockázati tényezőinek: az elhízás, a magas vérnyomás, a dohányzás, a magas koleszterinszint és a mozgáshiány megszüntetésére kell ösztönözniük migrénes betegeiket.
