Talán nincs olyan ember, aki meg ne szédült volna legalább egyszer életében. A szédüléses panaszoknak rengeteg oka lehetséges, és rendszerint teljesen veszélytelen. Vérnyomás- és vércukorszint-ingadozás, vérszegénység, bizonyos hétköznapi vírusos betegségek, túlzott kifáradás és még sok egyéb ok mellett az egyensúlyrendszer betegségei is okozhatnak szédüléses panaszokat.
A belsőfül felel az egyensúlyunkért
Az egyensúlyrendszer végkészüléke a belsőfülben helyezkedik el. A belsőfül érzékelő sejtjei a mozgásunkról, testhelyzetünkről közvetítenek információkat az egyensúlyideg útján a központi idegrendszerünk felé. Az egyensúlyi központok koordinálják a helyzetérzésünk alapján a testtartásunkat. Ez a bonyolult rendszer teszi lehetővé, hogy egyenesen tudjunk állni, járni.
Az egyensúlyrendszer összefüggésben van a szemgolyónkat mozgató izmokkal, így fejfordítás közben is szemmel tudjuk tartani a környezetünk tárgyait. Az egyensúlyrendszer és a szemmozgató izomzat kapcsolata okozza az egyensúlyrendszer betegségeiben látható ún. szemtekerezgést, melynek kiemelt jelentősége van a diagnosztikában. A szemtekerezgés (latin nevén nisztagmus) akaratunktól független ritmusos szemmozgás, melyet az egyensúlyrendszer betegsége is okozhat.
A szédüléssel gyakran sápadtság, hányinger , verejtékezés, vagy épp szorongás is együtt jár. Ez az egyensúlyszerv és az autonóm idegrendszer közötti szoros kapcsolat következménye.
Ha valahol akadály van
A belső fülben lévő perifériás egyensúlyszervből származó információk az agytörzsben elhelyezkedő idegsejtcsoportokba jutnak. Innen az ingerület az agykéreg halántéklebenyébe halad tovább. Az egyensúly kérgi központja felügyeli az egész test egyensúlyát, a fej és a törzs helyzetét. Ha e pálya bármely pontján akadály alakul ki, az szédülést okozhat .
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy - leszámítva a szédülést kísérő szorongást - a szédülés önmagában nem veszélyes. A kiváltó okot azonban jobb hamar tisztázni, főleg ha nem egyszeri esetről van szó.
