Egy új tanulmány szerint három jól ismert rizikófaktor, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a dohányzás elkerülése jelentősen hozzájárulhat az agy egészségének megőrzéséhez – olvasható az EverydayHealth.com cikkében.
Demencia kockázati tényezői
A Neurology Open Access folyóiratban megjelent kutatás több mint 12 ezer, ötvenes éveiben járó felnőtt adatait elemezte. A résztvevők egy hosszú távú vizsgálatban vettek részt, amely a szívbetegségek és a stroke kockázati tényezőit kutatja. A vizsgálat kezdetén egyikük sem szenvedett demenciában. A kutatók feljegyezték, hogy jelen van-e náluk a három fő kockázati tényező: a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a dohányzás. Ezután átlagosan 26 éven keresztül követték nyomon az egészségi állapotukat: ez idő alatt mintegy 3000 résztvevőnél alakult ki demencia, míg több mint 5000 ember úgy hunyt el, hogy nem jelentkezett nála a betegség.
Az eredmények szerint azok, akiknél egyik vizsgált kockázati tényező sem volt jelen, közel 13 évvel hosszabb ideig éltek demencia nélkül, mint azok, akik mindhárommal rendelkeztek. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy az első csoport átlagosan 30 demenciamentes életévre számíthatott, míg a második csoportnál ez az időtartam mindössze 17 év volt.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez nem jelenti azt, hogy minden érintettnél elkerülhetetlenül kialakul majd a demencia. Janet M. O'Mahony, a Mercy Medical Center belgyógyásza szerint ugyanakkor a kockázat az életkor előrehaladtával nő.
„Azoknál, akik elég hosszú ideig élnek, nagyobb eséllyel jelentkezhet demencia, mert a nyolcvanas éveikben járók körében gyakoribb, mint a hetveneseknél” – magyarázta. „Ugyanakkor az egészségesebb emberek kevésbé hajlamosak a demenciára, miközben nagyobb valószínűséggel élnek hosszú életet.”
A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a demencia kialakulásáig eltelt idő nemenként eltérő lehet. Azok a nők, akik mindhárom kockázati tényezővel rendelkeztek, átlagosan 18,1 évet éltek a vizsgálat kezdetétől demencia nélkül, míg a hasonló helyzetben lévő férfiaknál ez az idő 16,6 év volt.
Faji csoportok szerint is különbséget figyeltek meg. A három kockázati tényezővel rendelkező fehér résztvevők átlagosan 19,6 demenciamentes évre számíthattak, míg a fekete résztvevők esetében ez az időtartam 16 év volt.
Miért számít ennyire ez a három tényező?
A szakemberek szerint az eredmények jól illeszkednek ahhoz, amit az agy működéséről már korábban is tudtak.
„Az agy egy éreredetű szerv, amely a szív által pumpált vér mintegy 20 százalékát használja fel” – mondta Josef Coresh, a tanulmány társszerzője. „Szinte semmilyen tartalékkal nem rendelkezik, nem képes energiát raktározni. A magas vérnyomás, a cukorbetegség és a dohányzás egyaránt károsítja az agyat ellátó apró ereket. Ez történhet nagyobb vagy úgynevezett csendes stroke-ok, a fehérállomány sérülése, a csökkent véráramlás vagy a krónikus gyulladás révén.”
A sérült erek ráadásul megkönnyíthetik az olyan káros fehérjelerakódások kialakulását is az agyban, mint az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó amiloid plakkok és tau-fehérje csomók.
Nem csak az életmódon múlik
A szakértők ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy a demencia kialakulása rendkívül összetett folyamat. Amalia Peterson, a Vanderbilt University Medical Center viselkedésneurológusa szerint a betegségek többségénél genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak.
„Az Alzheimer-kór és a kapcsolódó demenciák többsége a genetika és a környezet együttes hatásának eredménye” – mondta. „Ez a tanulmány a környezeti tényezők fontosságát emeli ki, de továbbra is vannak olyan genetikai tényezők, amelyekre nincs ráhatásunk.”
Vannak korlátai a kutatásnak
A tanulmány egyik erőssége, hogy nagy és sokszínű résztvevői csoportot követett hosszú időn keresztül. Ugyanakkor a kutatók csak a vizsgálat kezdetén mérték fel a kockázati tényezőket, és nem követték folyamatosan azok változását. Az is befolyásolhatta az eredményeket, hogy a demencia diagnosztizálása nem feltétlenül történt minden résztvevőnél azonos módon. A kognitív funkciók és a demencia pontos felmérése gyakran részletes vizsgálatokat igényel, amelyek nem minden rutinszerű orvosi ellenőrzés során valósulnak meg.
Mivel a kutatás megfigyeléses jellegű volt, az sem jelenthető ki egyértelműen, hogy a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a dohányzás közvetlenül okozza a demenciát. Lehetséges, hogy más tényezők is szerepet játszanak az összefüggésben.
Mit tehetünk a kockázat csökkentéséért?
Az orvosok szerint a legfontosabb lépések közé tartozik a vérnyomás megfelelő kontrollja, a cukorbetegség megelőzése vagy kezelése, valamint a dohányzás kerülése.
Coresh emellett az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás, a megfelelő alvás, a testsúlykontroll és a koleszterinszint rendezésének fontosságát is kiemelte.
Peterson szerint érdemes rendszeresen ellenőriztetni egészségi állapotunkat.
„Ami jót tesz a szívnek, az jót tesz az agynak is. Azt tanácsolom a pácienseimnek, hogy rendszeresen konzultáljanak háziorvosukkal, tartsák kontroll alatt a vérnyomásukat és a koleszterinszintjüket, figyeljenek a cukorbetegség jeleire, szükség esetén kezeljék azt, és ne dohányozzanak” – hangsúlyozta.
