A fenti kérdéssel fordult egy olvasó a Kaliforniai Egyetem egészségügyi központjához ( UCLA Health ). Mint azt az intézmény két belgyógyásza, dr. Eve Glazier és dr. Elizabeth Ko válaszában kifejtette, valóban aligha kell bárkinek is bemutatni a kellemetlen panaszt, aki átesett már egy náthás vagy influenzás megbetegedésen. Ugyanez bizonyítottan igaz ugyanakkor a COVID-19-re is. Mára ismertté vált azonban az is, hogy a szaglás elvesztése, avagy az anozmia egészen más okokból lép fel ez utóbbi esetben, ennél fogva pedig a karakterisztikája is más.
Miért gyengül a szaglás és ízlelés betegen?
Maradjunk először a megfázás és az influenza eseténél. Ilyenkor immunrendszerünk több fronton is támadást indít a fertőzéssel szemben, beleértve például a fokozott váladéktermelődést és gyulladást. E kettő kombinációja viszont könnyen elzárhatja az orrmelléküregeket. Fontos leszögezni, hogy ízlelésünk nagyon szoros kapcsolatban áll a szaglással, és bizony mindkettő kéz a kézben romlik a betegségnek ebben a szakaszában. Az orrjáratok speciális idegvégződései nem képesek minden apró jelet továbbítani az agyba, így pedig a kifinomult ízérzékelés is zavart szenved. Végeredményben tehát csak az igazán markáns ízeket érezzük valamilyen mértékben. Innen ered, hogy még náthásan is különösen jól esik egy bögre mézes tea a maga édességével, valamint a sós húsleves.
Egészen más a helyzet a COVID-19 kapcsán. Ahelyett ugyanis, hogy orrdugulás következtében alakulna ki, az anozmia ez esetben a vírus idegrendszerre kifejtett hatása miatt lép fel. Az új koronavírus (SARS-CoV-2) megtámad olyan sejteket is, amelyek feladata, hogy támogassák a szaglóhámban a szenzoros idegsejtek működését. Márpedig ez utóbbiak felelősek a szagokat alkotó kémiai vegyületek felismeréséért, majd az így kapott információ továbbításáért az agyba, ahol aztán megtörténik az inger feldolgozása, magyarán létrejön a szaglás. A segítő sejtek károsítása által a koronavírus megakadályozza ezt a folyamatot. Jó hír ugyanakkor, hogy a legtöbb betegnél a fertőzés lezajlását követően helyreáll a szaglás.
A tünet jelentősége
Mivel egy új fenyegetésről van szó, minden új információ fontos lépést jelent ahhoz, hogy jobban kiismerjük a SARS-CoV-2 és a COVID-19 jellegzetességeit. Az esetszámok rohamos növekedésével mára egyértelművé vált, hogy a fertőzöttek alig felénél jelentkezik láz korai tünetként. A szaglásvesztésről viszont kiderült, hogy a fertőzés egyik első lehetséges szimptómája. Mivel pedig a korai közbelépés és kezelés javítja a COVID-19 betegek gyógyulási esélyeit, így ez a felismerés is kulcsfontosságú az érintettek ellátásában.
