Az influenza körüli tévhitek gyakran azért tartják magukat, mert logikusnak tűnnek, vagy mert régóta halljuk őket. A hiteles információ azonban kulcsfontosságú ahhoz, hogy megfelelően vigyázzunk magunkra. Ha megértjük, hogyan terjed a vírus, mire számíthatunk a betegség alatt, és hogyan előzhetjük meg, sokkal tudatosabban kezelhetjük a helyzetet – és könnyebben visszanyerhetjük az egészségünket.
Nem csak egy durva megfázás
Sokan úgy gondolják, hogy az influenza csupán egy erős megfázás. Valójában ezek a betegségek más vírusoktól erednek, és az influenza jóval hevesebb tünetekkel járhat. A hirtelen jelentkező magas láz, a markáns izomfájdalom, a kimerültség és a száraz köhögés sokkal jellegzetesebb a valódi influenzára. Míg egy megfázást általában enyhébb panaszok kísérnek, az influenza akár napokra teljesen ágyhoz szegezhet - írja a VerywellHealth.com.
Nem a hideg idő a bűnös
Gyakori tévhit az is, hogy az influenza csak a hideg miatt alakul ki. A hőmérséklet önmagában nem okoz fertőzést: a vírusoktól betegszünk meg. Viszont télen több időt töltünk zárt, rosszul szellőző terekben, ahol a vírusok könnyebben terjednek, és a nyálkahártyák is szárazabbá válnak, így kevésbé tudnak védekezni. A hideg tehát nem ok, inkább közvetetten járul hozzá a fertőzések gyakoribb előfordulásához.
Ahogy a védőoltás sem
Sokan attól tartanak, hogy az influenza elleni védőoltás magát a betegséget váltja ki. Ez azonban téves félelem. Az inaktivált, tehát elölt vírusokat tartalmazó oltóanyag nem képes betegséget okozni. Előfordulhat, hogy az oltás után enyhe tüneteket – például fájdalmat a karban vagy hőemelkedést – tapasztalunk, de ez a szervezet természetes immunválasza. A valódi influenzától ugyanakkor épp az oltás segít megóvni, vagy legalábbis jelentősen csökkenti a szövődmények kockázatát - hívja fel a figyelmet a Mayo Clinic.
Nem segít az antibiotikum
Az sem igaz, hogy az antibiotikumokkal gyorsabban túl lehet jutni az influenzán. Mivel a betegséget vírus okozza, az antibiotikum teljesen hatástalan ellene. Csak akkor indokolt az alkalmazása, ha a vírusfertőzés következtében bakteriális felülfertőződés alakul ki – ezt viszont kizárólag orvos tudja megítélni - írja a Harvard Health. A felesleges antibiotikumhasználat ráadásul hozzájárulhat a rezisztencia kialakulásához, ami hosszú távon komoly problémát jelent.
Nem járható ki lábon
Elterjedt tévhit, hogy influenzával „átdolgozható” néhány nap, hiszen csak le kell gyűrni. A valóságban a betegség alatt pihenésre és bőséges folyadékbevitelre van szükség. A szervezet ilyenkor komoly terhelés alatt áll, és ha nem adunk neki időt a regenerálódásra, a betegség elhúzódhat vagy akár szövődmények is kialakulhatnak. Emellett fontos az is, hogy a fertőzőképességünk akár több napig fennállhat, így a munkába vagy iskolába visszatérve másokat is megfertőzhetünk.
Újra meg lehet vele fertőződni
Azt is sokan hiszik, hogy ha egyszer átestünk az influenzán, akkor a továbbiakban védettek leszünk. A vírus azonban rendkívül gyorsan változik, évente több új törzs jelenhet meg. Ezért javasolt a rendszeres védőoltás még akkor is, ha valaki korábban már találkozott a vírussal. A legyengült immunrendszerűek, a krónikus betegek, a kismamák és az idősek számára pedig különösen fontos a megelőzés.
