„A legújabb kutatások szerint a dohányfüst alapjaiban károsítja a szervezetet: aktiválja a sejthalált, kedvezőtlen változást idéz elő az immunrendszerben és a bélflórában, sőt több generáción keresztül öröklődő egészségügyi veszélyeket hordoz” – idézték dr. Torzsa Pétert, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát az intézmény legfrissebb közleményében.
Megdöbbentő felfedezések
Az egyik legújabb felfedezés szerint a dohányfüst egyes alkotóelemei közvetlenül károsítják a sejtek DNS-ét, és csökkentik az XPC nevű DNS-javító fehérje működését. Ez a folyamat pedig különösen veszélyes lehet, az egészséges sejtek képtelenek megvédeni magukat a füst okozta károsodástól, miközben a rákos sejtek ellenállóbbá válnak. Vagyis a dohányzás egyszerre pusztítja az egészséges sejteket és kedvez a rák kialakulásának.A cigarettafüst emellett egy speciális sejthalál-mechanizmust is aktiválhat, ezáltal pedig különösen súlyos légúti károsodásokat okozhat.
Kevésbé ismert tény továbbá, hogy a dohányzás genetikai károsodást idéz elő a petesejtek és spermiumok DNS-ében. Ez növeli a vetélés és születési rendellenességek kockázatát. A legmegdöbbentőbb tény pedig talán az, hogy ha például a nagymama dohányos, akkor még az unokáknál is növekedhet az asztma kockázata, és csökkenhet a tüdőfunkció. Mindezek hátterében olyan öröklődő módosulások állnak, amelyek hatással vannak bizonyos gének működésére anélkül, hogy a DNS megváltozna.
Károsodik az immunrendszer és a bélmikrobiom is
A tanszékvezető egy másik forradalmi felfedezést is megemlített, amely szerint a dohányzás tartós átalakulásokat eredményez az immunrendszerben. Amíg a veleszületett immunrendszerre gyakorolt hatás gyorsan elmúlik, az adaptív immunrendszert – vagyis a tanulni és emlékezni képes immunitást – érintő következmények hosszú évekig is fennmaradnak. A dohányzás hatása tehát még akkor is hosszú ideig kimutatható az immunrendszerben, ha az illető már leszokott.
Más vizsgálatok pedig a dohányzás és a bélmikrobiom között találtak meglepő összefüggést. Mint kiderült, a nikotin megemeli a bél pH-ját, ez a helyzet pedig kedvez bizonyos baktériumoknak, kialakul tehét az egyensúlyhiány. Ez részben megmagyarázhatja azt is, hogy a dohányzás miért súlyosbítja a Crohn-betegséget, miközben paradox módon enyhítheti a colitis ulcerosát (fekélyes vastagbélgyulladást). A dohányzás ugyanis a Crohn-betegség esetén fokozza a gyulladást és rontja a bélfal működését, míg colitis ulcerosa esetén a nikotin átmenetileg csökkentheti a vastagbél nyálkahártyájának gyulladását. Magyar kutatók igazolták először, hogyan járul hozzá a dohányfüst a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásához.
