A téli hónapok beköszöntével egyre többen nyúlnak zsebkendő után, az influenzával ellentétben ugyanakkor a náthának nincsen kimondott időszaka. Bár más néven meghűlésnek is hívjuk a náthát, a közhiedelemmel ellentétben azt nem a hideg okozza, legalábbis nem közvetlenül.
A nátha vírusa hasonló módon terjed, mint például az imént említett influenza: tüsszentéssel, illetve közvetlen érintkezéssel adjuk át egymásnak. Miután szervezetünkbe jutott, a nyálkahártyánkon telepszik meg a vírus, melynek elterjedését a hideg is lehetővé teszi. Így szervezetünket nem közvetlenül a hideg betegíti meg, csupán a vírus életkörülményeinek kedvez az alacsonyabb hőmérséklet.
Kétszáznál is több vírus okozhatja
Védőoltással nem lehet kivédeni a megbetegedést, mivel kétszáznál is többféle vírus okozhatja, ráadásul néha bakteriális fertőzés is súlyosbíthatja a tüneteket. Nátháról akkor beszélhetünk, ha a gyulladás az orrnyálkahártyán alakul ki, ha a garatban, az a garatgyulladás, míg a légcső- és hörgőgyulladás a légcső és a fő hörgők nyálkahártyáján jelentkezik. Bár tünetei kezdetben hasonlóak, fontos, hogy ne tévesszük össze a sokkal súlyosabb influenzával , amely kezeletlenül (főként idős, vagy beteg emberek számára) akár halálos kimenetelű is lehet.
Amennyiben az orrváladék felülfertőződik, nyákos-gennyessé változik. Ebben a szakaszban az orrfolyás mértéke csökken és a nyálkahártya gyulladása is mérséklődik, viszont száraz köhögés alakulhat ki, illetve bizonyos esetben komolyabb szövődmények - arcüreg- vagy középfülgyulladás - kísérhetik.
Előfordulhat továbbá az is, hogy a nátha tünetei valamilyen allergia miatt jelentkeznek. Ezek egy része lehet szezonális (pollenallergia), illetve valamilyen allergénnel (macskaszőr, poratka) szembeni reakció. Utóbbi azért számít súlyosabbnak, mert a legtöbb allergénnel valamilyen módon érintkezik a páciens, így a tünetek rendszeresen visszatérnek. Súlyos esetben akár tüdőasztma is kialakulhat.
