Az Európában 2005-2006 telén kitört madárinfluenza (H5N1) járványok a hideg időjárási frontok szélén jelentek meg - állítják a Princeton Egyetem és a rotterdami Erasmus Orvostudományi Központ kutatói.
A PLoS Pathogens folyóirat április 8-i számában megjelenő eredményeik azt mutatják, ezeket a járványokat a hideg időjárású területekről távozó vadmadarak megnövekedett vándorlása váltotta ki. A kutatók szerint a H5N1 járványok nagy része olyan helyszíneken következett be, ahol a maximális hőmérséklet 0 és +2°C között volt. Ezek többnyire hidegfrontok széleire estek, ahol nagy kiterjedésű édesvizek nem fagytak be. Sok vad vízimadárnak a táplálkozás szempontjából szüksége van nem befagyott édesvízre. A repült távolság minimalizálásra érdekében a lehető legközelebb próbálnak maradni az északi költőhelyekhez, ahová tavasszal vándorolnak. A front mentén összegyűlő sok fajta vízimadár ideális feltételeket teremtett a H5N1 vírus átvitelének a vadmadarak között fajtán belül és fajták között egyaránt. 2006-ban ez vezetett számos kimutatható járvány megjelenéséhez.
Az Európában több járványt is okozó H5N1 vírus genetikai családfája jól ismert, de a vírus terjedésének kedvező feltételeket korábban nem tudták pontosan a kutatók. Ezen ökológiai összefüggések ismerete segíthet a további járványok előrejelzésében és ellenőrzésében. Például a fagypont közeli hőmérsékletek előrejelzése Európában a szerzők indikációnak minősülhet. Amikor a meteorológusok ilyen körülményeket jeleznek, a célzott felügyelet a hidegfrontok szélein elősegítheti a vírus korai kimutatását.
