A gerinc alapvető anatómiájának ismerete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy érintettként megértsd a gerincsérv kialakulásának folyamatát, a tünetek jellegzetességeit és azt, hogy a hiedelmeket érdemes fenntartásokkal kezelni. Ellenkező esetben a tévhitek rossz irányba terelhetik a döntéseidet és hátráltathatják a gyógyulásodat – hívta fel a figyelmet dr. Olosz József, a Sherlock Rehab gyógytornásza és manuálterapeutája, aki az alábbiakban segít tiszta vizet önteni a pohárba.
Tévhit: „A porckorongok könnyen elcsúszhatnak”
Mivel a porckorongok anatómiailag erősen beékelődnek a csigolyák közé, illetve stabil szalagokkal szilárdan rögzülnek, ezért nem elcsúsznak, hanem megsérülnek. Ez azt jelenti, hogy a porckorong külső, rostos gyűrűje meggyengül, megreped vagy elszakad.
Tévhit: „A gerincsérv fájdalommal jár”
A gerincsérv az esetek jelentős részében fájdalommentes – ezt bizonyítják azok a kutatások, amelyek során a vizsgált személyek többségénél találtak valamilyen elváltozást a gerincen, de ezek nem okoztak fájdalmat. A gerincsérv ráadásul még idősebb korban sem feltétlenül fájdalmas: a 70 év felettiek több mint 70 százalékánál fájdalom nélkül van jelen az adatok szerint.
Tévhit: „Az MR megmutatja a derékfájdalom okát”
Az MR csak az anatómiai elváltozásokat, az esetleges eltéréseket mutatja meg. Az olyanokat is, amelyek semmiféle tünetet nem okoznak.
Tévhit: „A derékfájdalom gerincsérvre utal”
A derék fájdalmának számos oka lehet – a gerincsérv csupán egy ezek közül. A specifikus derékfájdalom esetében konkrétan ismert a kiváltó ok – például gyulladás, sérülés vagy gerincvelő-kompresszió –, és megvan rá a konkrét kezelési mód.
A nem specifikus derékfájdalomnál – vagyis az esetek 90 százalékában – azonban a fájdalom mögött nincs egyértelmű strukturális vagy patológiai ok. Ez tehát egy olyan multifaktoriális probléma, amelynek a kialakulásához több tényező együttes hatása szükséges – például a kialvatlanság, a túlterhelés, a stressz, a félelem, a szorongás, a genetika és a műtéti beavatkozás.
Tévhit: „Gerincsérvvel életünk végéig vigyázni kell, nem szabad mozogni”
Tévedés, hogy gerincsérv esetén tilos lenne a testmozgás. Sőt: a mérsékelt terhelés még pozitív hatással is lehet a porckorongok regenerációjára, elősegítheti a gyógyulást és csökkentheti a fájdalmat.
Tévhit: „Gerincsérv esetén tilos a futás”
Ez az állítás részben igaz, hiszen bizonyos porckorongsérvtünetek esetén a dinamikus mozgást – beleértve a futást is – egy ideig valóban hanyagolni kell. Ám ahogy a szervezet engedi, fokozatosan el lehet kezdeni a mozgásos gyakorlatokat. A későbbiekben pedig a gyakori futás bizonyítottan pozitív hatással van a porckorong szerkezeti adaptációjára.
Tévhit: „Elkerülhetetlen a műtét”
Még súlyos tünetekkel járó gerincsérv esetén is előfordulhat spontán gyógyulás. Viszont vannak olyan esetek, amikor már tényleg elkerülhetetlen a műtét, például akkor, ha az alábbiakkal küzdesz:
- tartós és intenzív fájdalom,
- reflexkiesés,
- izomgyengeség,
- a konzervatív kezelések eredménytelensége,
- a panaszok súlyosbodása
Tévhit: „Gerincsérvnél stabilizálni kell a törzs gyenge izmait”
Nincs arra bizonyíték, hogy a törzsizmok erősítése hatékonyabban szüntetné meg a fájdalmat, mint bármilyen más mozgásforma – mutatott rá a szakértő.
Tévhit: „Gerincsérvvel egy életen át gyógytornázni kell”
A tünetek múltával nincs szükség „fenntartó” kezelésre. Nem szabad állandósítani magunkban a betegségtudatot.
Tévhit: „A gerincsérv örökletes”
Ez is csak egy újabb tévhit. A szakember szerint ugyanis nincs olyan konkrét gén, amely felelőssé tehető a derékfájdalomért.
Természetes, hogy mindannyian megijedünk, ha úgy érezzük, hogy az egészségünk veszélybe kerül, akár vélt, akár valós a fenyegetés. (…) De hála a friss kutatásoknak, ma már tudjuk, hogy a gerincsérv nem egy végzetes elváltozás, és megfelelő terápia alkalmazásával a tüneteink gyorsan enyhülhetnek” – hangsúlyozta dr. Olosz József.
