Legyen szó akár egyszerű megfázásról, akár influenzáról vagy Covid-19-ről, a tipikus felső légúti panaszokért jellemzően vírusokfertőzések felelősek. Ezek terjednek elsősorban cseppfertőzéssel emberről emberre, akár nagyobb járványokat is kiváltva. Mindazonáltal megfigyelhető, hogy a megbetegedések szezonálisan az őszi-téli időszakban válnak gyakoribbá, nyaranta pedig csak elvétve találkozni velük. Nem meglepő tehát, hogy a köztudatban az olyan légúti tünetek, mint a köhögés, tüsszögés és orrdugulás, teljesen összefonódtak a hideg idővel. Bár a kettő között valójában nem áll fenn közvetlen ok-okozati kapcsolat, azért nem is teljesen függetlenek egymástól.
Meg lehet fázni a hidegtől?
„A hideg hőmérséklet önmagában nem okoz fertőzést. Befolyásolja azonban azon biológiai, környezeti és társadalmi tényezők kombinációját, amelyek miatt az emberek fogékonyabbá válhatnak a légzőszervi megbetegedésekre, különösen a téli hónapokban” – mutat rá a The Conversation oldalán megjelent cikkében Manal Mohammed, a Westminsteri Egyetem mikrobiológusa. Mint írja, először is lényeges szempont, hogy számos kutatás szerint az olyan kórokozók, mint az influenza és a koronavírusok, tovább fertőzőképesek maradnak hideg és száraz környezetben.
A száraz levegőben a beszéd, köhögés vagy tüsszögés során kibocsátott apró váladékcseppek például hamarabb elpárolognak, a hátramaradó apró részecskék pedig hosszabb ideig lebeghetnek a légtérben. Ennél fogva nagyobb valószínűséggel lélegzik be azokat mások. Egy szó, mint száz, a hideg és száraz levegő jobb közvetítő közeg a vírusok számára, amelyek így könnyebben eljuthatnak és megtelepedhetnek a légutakban.
A hideg kapcsán azt is érdemes kiemelni, hogy jelentős kihatással lehet a szervezet védelmi rendszerére. Hatására a felszíni erek összehúzódnak az orrban és a légutakban, így csökken a lokális szövetek vérellátása. A csökkent véráramlás egyben azt is jelenti, hogy gyengül a helyi immunválasz, amely normál esetben képes lenne még azelőtt ártalmatlanítani a vírusokat, hogy azok fertőzést okoznának. Nem mellesleg a száraz levegő a légutakat nyálkahártyáját is kiszárítja, márpedig az itt termelődő váladék szintén kulcsfontosságú fizikai akadály, amelyben a kórokozók csapdába esnek. Ha a nyálkahártya nem tudja betölteni ezt a funkcióját, és így nem képes megtisztítani a légutakat, úgy a vírusoknak is több ideje marad megfertőzni a sejteket.
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy télen az emberek viselkedése is megváltozik: sokkal több időt töltünk zárt térben, egyben ritkábban és kevesebbet is szellőztetünk, hiszen szeretnénk megőrizni a fűtés adta meleget. Csakhogy a zárt, zsúfolt terek és a légmozgás hiánya együttesen ideális terepet teremtenek ahhoz, hogy a vírusokat tartalmazó apró részecskék felszaporodjanak a levegőben. Így aztán a fertőzöttek is könnyebben továbbadják a kórokozókat az egészséges személyeknek.
Végezetül említést érdemel, hogy télen a rövid nappalok, a gyakran borús időjárás, a kevesebb szabadban töltött idő és a vastag ruházat miatt sokkal kevesebb természetes fénnyel érintkezünk. Így azonban szervezetünk D-vitamin-ellátottsága is csökken, márpedig e vitamin nélkülözhetetlen az immunrendszer optimális működéséhez.
Nem a hideg okozza a náthát, de megágyaz neki
„Mindent egybevetve a tudományos bizonyítékokból tiszta kép rajzolódik ki arra vonatkozóan, hogy a hideg időjárás mit tesz és mit nem” – fogalmaz Manal Mohammed. Tény, hogy a téli időszakban sokkal magasabb az olyan légúti fertőzések előfordulási aránya, mint az influenza és a Covid-19, különösen a mérsékelt éghajlatú vidékeken. A hideg és száraz környezet kedvez a vírusok terjedésének, míg az emberi szervezet védelmét gyengíti. Önmagában viszont attól, hogy a hideg van, még nem leszünk betegek. Nem okoz náthát például, ha kabát nélkül megyünk ki egy pillanatra az utcára. A hideg ugyan fokozza a fertőzésveszélyt, de bajt a vírusok okozzák.
Mindebből pedig sokat tanulhatunk a megelőzéshez. Jelentősen mérsékelhető a fertőzések kockázata a beltéri szellőzés javításával, a megfelelő páratartalom fenntartásával, illetve immunrendszerünk támogatásával – például következetes D-vitamin-pótlás révén.
