A kutatás készítői 500 olyan brit lakost kísértek figyelemmel, akik 1946-ban ugyanazon a héten születtek és egy nagyszabású, hosszú távú vizsgálatban vettek részt. Megmérték a vérnyomásukat 36, 43, 53, 60-64 és 69 évesen, MRI-felvételt készítettek az agyukról 69-71 évesen, valamint kognitív teszteket is elvégeztettek velük. Egyikük sem volt demens. A kutatók az így szerzett adatok alapján megállapították, hogy a 30-40-es életévek magas vérnyomása felgyorsíthatja az agy károsodását.
Magas a kockázat
Nem ez az első tanulmány, amely az életközépi magas vérnyomás és a demencia kockázatának növekedése között összefüggést állapított meg. A friss kutatás készítői azonban azt próbálták kideríteni, mikor és hogyan zajlik a folyamat. Megállapították, hogy a 36 és 43 év közötti magas vérnyomás függ össze a későbbi agyzsugorodással. Az agy egészségének védelmében tehát ebben az időszakban érdemes odafigyelni leginkább a vérnyomásra. A korral mindenkinek zsugorodik az agya egy kicsit, ám akik bizonyos idegrendszeri betegségekben szenvednek, azokat súlyosabban érinti a probléma.
A kutatás résztvevői közül senki sem mutatta az elbutulás tüneteit , ám a tudósok szerint az agy zsugorodása általában még a tünetek előtt megy végbe. Éppen ezért az alanyoknál a jövőben is keresni fogják a demencia jeleit.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: