Légzési nehézségek, zihálás, szorító érzés a mellkasban, gyakori köhögés - ezek az asztma tipikus tünetei, amelyeket sok asztmás tapasztalhat, és amelyek komoly mértékben hathatnak az asztmások életminőségére, fizikális és mentális állapotára is. Az Asztma Világnapjának - amelyet 1998 óta tartanak meg - az egyik fő célja az, hogy felhívja a figyelmet a betegség kezelésére, és a megfelelő kezelések eredményességére.
A világon mintegy 300 millió asztmás ember él, számuk 2025-re meghaladhatja a 450 milliót. Magyarországon közel 300 ezer felnőtt asztmás beteget tartanak nyilván, de figyelembe véve a gyermekkorú asztmásokat és a gyenge tüneteket produkáló, ezért a tüdőgondozói hálózatba be nem került, vagy akár nem is diagnosztizált betegeket, ez a szám magasabb lehet, akár az európai átlagot (5%-os elterjedtség) is elérheti.
Mi is az asztma?
Az asztma a légutak gyulladásával és a hörgők szűkületével járó krónikus betegség. Kialakulásának genetikai és környezeti okai vannak, a környezeti okok közül kiemelendő a szennyezett városi levegő. Az asztma egyik fő rizikófaktora az allergia: az allergiás asztma mintegy kétszer olyan gyakori, mint a nem allergiás asztma. Az asztmás betegek légútjai érzékenyek, és fokozottan reagálnak különböző ingerekre, így pl. a belélegzett anyagokra, fizikai megterhelésre, légúti fertőzésekre, vagy akár a stresszre. Az ingerek hatására a légutak begyulladnak, a nyálkahártya megduzzad, a légutak beszűkülnek és túlzott mennyiségű váladék keletkezik. Ekkor jelentkeznek a betegség jellegzetes tünetei, a légzési nehézség, a mellkasi feszítés, a köhögés, amelyek negatívan befolyásolják az asztmás beteg életvitelét.
Az asztma hatása az életminőségre
Az asztma visszatérő tünetei gyakran okoznak alvási zavarokat, napközbeni fáradtságot, ami kihat a tanulásra és a munkára. A fizikai tünetek mellett mindezek lelkileg is hatnak az asztmás betegre, a betegségtudat mellett a gyengébb teljesítőképesség is stresszt okozhat. Éppen ezért igen fontos tudatni az asztmás betegekkel, hogy az esetek nagy többségében a tünetek kontrollálhatóak, és az asztmás beteg egy korlátozásoktól mentes, teljes életet élhet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy számos olimpiai sportoló is asztmás , de a megfelelő és folyamatos kezelés visszaszorítja a kellemetlen tüneteket. A tünetek visszaszorításában, azaz az asztma kezelésének beállításában igen fontos szerepe van az asztmás beteg és orvosa rendszeres kapcsolatának. Csak ez biztosítja azt, hogy egy rendszeres fenntartó terápiával kontrollálható legyen a betegség, és csökkenjen a jövőbeni állapotromlás kockázata.
Az asztma igen változékony intenzitású: a beteg akár teljes tünetmentességet is tapasztalhat, és ilyenkor sajnos sokan abbahagyják a kezelést, mondván, hogy ez már felesleges. Pedig sosem szabad megfeledkezni arról, hogy az asztma nem gyógyítható, tehát szükséges a rendszeres terápia - a kihagyás állapotromlást idézhet elő.
Megfelelő terápia és rendszeres orvos-beteg kapcsolat
Az asztmás terápia célja, hogy a betegnek ne legyenek tünetei, ne okozzon a betegség korlátozást, és megfelelő gyulladáscsökkentő kezelés mellett ne legyen szüksége gyors hatású, tüneti hörgőtágítóra ("rohamoldó"). A megfelelő kezelés mellett a legtöbb esetben normális a légzésfunkciói is. A betegek többségénél ez a korlátozásoktól mentes, aktív, sportos életmódot is lehetővé teszi. Az alapterápia a légutak gyulladásának csökkentésére irányul, ami a jól kontrollált asztmás betegeknél azt is eredményezheti, hogy egyáltalán nem jelentkeznek asztmás állapotromlások, rohamtünetek. A nem megfelelő kezelés (kontroll) mellett tapasztalja az asztmás a tüneteket. Amennyiben sok tünet jelentkezik és hetente többször is szükséges a rohamoldó használata, az azt jelenti, hogy a betegség kezelése még nincs optimalizálva, és ismételt orvosi konzultáció javasolt.
Amennyiben csak gyulladáscsökkentő kezeléssel nem érhető el a kontrollált állapot, a gyulladáscsökkentővel együttesen alkalmazott hosszú hatású hörgőtágítókra is szükség lehet. Az elmúlt évtizedben komoly előrelépés történt a terápiában: a hatóanyagot különböző hordozható inhalátorral viheti be a szervezetébe az asztmás beteg, olyan kis részecskék formájában, amelyek nagyrészt közvetlenül a gyulladás helyére, a hörgőkbe kerülnek. A tünetek jelentkezésének esélye miatt lényeges, hogy az asztmás betegnél mindig legyen rohamoldó.
Fontos azonban kiemelni, hogy amennyiben hetente többször is kell rohamoldót használni, az nem megfelelő asztma kontrollt jelent és esetenként a fenntartó kezelés felülvizsgálatát teszi szükségessé. Megfelelő fenntartó, gyulladáscsökkentő inhalációs terápia használatával elkerülhető a kórházi kezelés, így a családi életből, a tanulásból vagy a munkából történő kiesés. Éppen ezért a betegek életminősége szempontjából nem lényegtelen a hörgőbe juttatott gyógyszerek hatóideje sem.
Az Asztma Világnapja a rendszeres orvosi kapcsolat fontosságára is felhívja a figyelmet: a személyes orvosi kontroll az alapja a megfelelő terápia beállításának, a betegség kontrollálásának - és így annak is, hogy az asztmás beteg korlátozásoktól mentes, aktív életet élhessen.
