Az alvás alatti légzészavarok, a légzőszervi rehabilitáció, illetve a tüdő vaszkuláris betegségei is kiemelt figyelmet kaptak a Magyar Tüdőgyógyász Társaság napokban tartott nagygyűlésén. Természetesen kiemelt témaként szerepelt a koronavírus-járvány hatása a tüdőgyógyászati ellátórendszerre, illetve a vírusfertőzés egyre inkább megfigyelhető hosszú távú szövődményeire. A nagygyűlésen megválasztották a társaság új elnökségét, illetve elnökét: a tisztséget mostantól Dr. Pápai-Székely Zsolt tölti be.
Mindenkinek jobb esélyeket hoznak az onkológiai innovációk
Az utóbbi években gőzerővel folynak a kutatások a tüdőonkológia területén. A sebészeti, sugár- és gyógyszeres kezelésben bekövetkezett jelentős változások eredményeként ma már az áttétes tüdődaganatos betegcsoportban is elérhető az ötéves túlélés. A páciensek életminőségét is javíthatják az innovatív terápiák, így a tüdődaganatos betegek is lehetőséget kapnak arra, hogy a diagnózist követően relatíve hosszú ideig élhessenek teljes életet. Napjainkban kulcsfontosságú a genetikai eltérések mihamarabbi felismerése, hiszen a személyre szabott terápiák alkalmazásával kínálkozik a legjobb esély a gyógyulásra. „A gyógyászati innovációknak köszönhetően jelentős előrelépés történt a korai stádiumú tüdőrák kezelésében: a műtéten átesett pácienseknél ma már nemcsak a kemoterápiára hagyatkozunk, hanem ún. célzott terápia is rendelkezésünkre áll, a nem operálható betegeknél pedig a kemoradio terápiát követően immunterápiát is alkalmazhatunk sikerrel. További jó hír a hazai betegeknek, hogy nemrég néhány olyan új gyógyszer is teljes körű finanszírozást kapott, melyek korábban egyedi méltányossági kérelem alapján voltak csak elérhetőek” – hangsúlyozta Dr. Pápai-Székely Zsolt.
Életmentő lehet az edukáció az asztma és a COPD kezelésében
A kongresszuson fókuszba kerültek az úgynevezett obstruktív (a légutak szabad átjárhatóságát akadályozó) tüdőbetegségek is, melyekkel kapcsolatban a szakemberek nem győzik hangsúlyozni a széles körű ismeretterjesztés, a részletes betegedukáció és a legújabb kutatási eredményeket alapul vevő terápiák alkalmazásának jelentőséget. Az asztma egyre többeket érint hazánkban, azonban a kezelés az alkalomszerűen jelentkező panaszok miatt nehézségekbe ütközik: a legtöbb páciens csak akkor nyúl rohamoldó készítménye után, ha éppen valamilyen kellemetlen tünetet tapasztal, így a valódi és igencsak veszélyes problémát, a légutak idült gyulladását nem enyhítik. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság ezért különböző szakmai szervezetekkel és vállalati partnerekkel összefogva rendszeresen igyekszik felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy a pillanatnyi megoldást kínáló SABA inhalátorok mellett a modern, kortikoszteroidtartalmú készítményekhez is forduljanak – ezekkel ugyanis hosszú távon is tünetmentes, teljes életet élhetnek.
A köztudatban továbbra is kevésbé ismert elváltozás a krónikus obstruktív tüdőbetegség ( COPD ), holott a világon ez a 3. leggyakoribb halálozási ok, csak hazánkban pedig mintegy félmillió COPD-s beteg él. Sajnos az érintettek jellemzően már csak komoly panaszokkal, a betegség előrehaladott állapotában jelentkeznek a tüdőgyógyász szakorvosoknál, ezzel a gyors állapotromlást és a rendkívül gyakori kardiovaszkuláris szövődmények kialakulását is kockáztatják. Így tehát a korai diagnózis ebben az esetben is kulcskérdés, mert megfelelő gyógyszeres kezeléssel és életmódváltással a COPD progressziója is jelentősen lassítható.
A tüdőt érintő súlyos, gyakran életet veszélyeztető krónikus megbetegedések hatékony kezelésének záloga az érintett terápiás területek szoros együttműködése. Fontos, hogy a klinikai onkológus, a patológus, a sebész, a sugárterápiás szakember és a tüdőgyógyász közösen hozza meg a döntést az alkalmazott kezelés módszereiről és menetéről, ez biztosíthatja a páciensek számára a lehető legjobb ellátást – olvasható a társaság közleményében.
