A betegség enyhe szakaszában a tünetek jól kezelhetőek, a súlyos, négyes stádiumú asztmában szenvedő betegek egy részének életminősége azonban a jelenlegi gyógyszeres terápiák mellett is kimondottan rossz Magyarországon - derült ki az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének (ABOSZ) súlyos asztmások körében végzett kutatásából.
Az elmúlt tíz évben 250 százalékkal nőtt a diagnosztizált asztmások aránya Magyarországon. Jelenleg mintegy kétszázezren szenvednek ebben a betegségben.
A Légszomj - Küzdelem az életért! felmérés az asztmások egy szűkebb csoportjának a súlyos asztmásoknak a helyzetét kutatta.
A felmérés összesített eredményeiből kiderül, hogy a magyar betegek állapotukat rosszabbra értékelik nyugat-európai betegtársaikénál. A magyar betegek egyharmada a jelenleg elérhető terápiák mellett is gyakran küszködik asztmás rohammal, míg ez az arány Nyugat-Európában 20 százalék alatt van. A gyógyszeres kezelésektől a betegek a gyors és hosszan tartó hatást, valamint a mellékhatások minimalizálását várnák el. A válaszadók szerint a havi egyszeri gyógyszerbevitel lenne a legideálisabb. A tünetek javításában a betegek szerint a legfontosabb szerepet az új, hatásos gyógyszerek játszanák (tízfokú skálán 9,5-ös átlagérték!), kisebb mértékben, de fontosnak tartják a szakorvos mindenkori elérhetőségét. Ezek az elvárások a hazánkban jelenleg használt súlyos asztma kezelésében alkalmazott terápiákkal nem minden esetben teljesíthetőek.
A kutatással az ABOSZ elsődleges célja az volt, hogy feltérképezze a magyarországi súlyos asztmások helyzetét, megismertesse a közvéleménnyel a súlyos asztmások problémáit és a társadalomba történő be-, illetve visszailleszkedésük nehézségeit. A civil szervezet az asztmás betegek életfeltételeinek javítása érdekében felhívja a döntéshozók figyelmét a súlyos asztma kezelésének megoldatlanságára.
A felmérés eredményei alapján megállapítható, hogy Magyarországon a súlyos asztma kezelésében jelenleg hiányoznak az olyan gyógyszeres terápiák, amelyek a betegek számára életminőségük jelentős javulását szolgálnák. A súlyos asztmában szenvedők betegségük állandó szorításában, gyakori és erős, sokszor életveszélyes tünetekkel élnek együtt, ami életminőségüket, családi életüket, munkájukat rendkívül negatívan befolyásolja.
A felmérés rámutatott arra, hogy a betegek bíznak a jövőbeni terápiákban: 84 százalékuk szerint az öt év múlva elérhető gyógyszerek jobbak lesznek a jelenleg használtaknál. Öt éves időtávlatban csaknem 40 százalékuk várja, hogy az egészségbiztosító a jelenleginél nagyobb mértékben támogatja majd az asztmások kezelését, ugyanakkor közel egyharmaduk pesszimista, ők nem számítanak jelentős változásra ezen a téren az elkövetkezendő néhány évben. A súlyos asztmások 44 százaléka anyagi segítséget vár a kormányzattól az asztma ellenes gyógyszerek kutatásaihoz, és 29 százalékuk számít térítésmentes gyógyszerre.
Az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége 1994 végén alakult, jelenleg 28 tagegyesülete van. Legfontosabb célja, hogy az ország szinte minden régiójában tagszervezettel rendelkező közhasznú szövetségként valamennyi hazai asztmás és allergiás beteg érdekében tevékenykedjen. Az ABOSZ azon dolgozik, hogy felvilágosító munkájával elősegítse a betegség korábbi felismerését, az eredményesebb kezelést és a versenyképesebb életfeltételek megvalósulását.
