A fokozódó asztmás panaszok oka egyéb fennálló betegség is lehet. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogy melyik az a két gyakori kórkép, amely az asztmához társultan jelentkezhet.
Emelni és csökkenteni is lehet az asztmagyógyszerek adagját
Az asztma terápiáját az úgynevezett lépcsős kezelés jelenti, vagyis a beteg állapotától, vizsgálati eredményeitől és tüneteitől függően a szedett gyógyszerek mennyiségét lefelé és felfelé is lehet változtatni. A szakember csökkentheti a rendszeresen szedett gyógyszerek mennyiségét, ha a beteg panaszmentes és a vizsgálati eredményei is ennek indokoltságát támasztják alá. Ha azonban a beteg nem tünetmentes, az életminősége nem megfelelő, és az asztmás panaszai zavarják a mindennapokban – akár a sportolásban, akár a nyugodt éjszakai pihenésben –, akkor rendszerint emelni szükséges a gyógyszeradagot.
Amikor valóban módosítani kell a kezelést
A gyógyszerek adagolásának változtatása azonban nem az egyetlen lehetőség, és nem is minden esetben hoz megoldást. Ha az asztmás panaszok fokozódnak, akkor mindig utána kell járni, hogy ennek pontosan mi az oka. A kivizsgálás során ezért alaposan kikérdezik a beteget a panaszairól, így kiderülhet az is, ha például az érintett stresszes időszakot él át; légúti betegsége, fertőzése van vagy volt a közelmúltban; de akár az időjárás – a fokozott hőség és a párás levegő – miatt is rosszabbul érezheti magát – sorolta dr. Tárnok Ildikó. Mint mondta, a légzésfunkciós vizsgálat pontos képet ad a tüdő működéséről és a hörgők aktuális állapotáról, így ez alapján meg lehet ítélni, ha a rendszeresen szedett gyógyszerek adagolásán kell módosítani annak érdekében, hogy a beteg panaszai megszűnjenek.
Betegségek a romló asztma tünetek hátterében
A kivizsgálás során arra is fény derülhet, ha nem önmagában az asztma rosszabbodott, hanem egyéb betegségek következtében érzi úgy a beteg, hogy gyakrabban jelentkeznek az asztmás tünetei – magyarázta a doktornő. Az egyik gyakori eset, amikor légúti allergia is kialakul az asztma mellett. Ilyenkor a betegnél a problémás allergén – például pollen, állatszőr, penészgomba vagy poratka – belégzésének hatására fokozódnak az asztmás tünetek. Ilyen esetben nem hoz „megváltást” az asztmagyógyszer adagjának emelése, hanem az allergiát kell kezelni, például az allergén elkerülésével, tüneti szerekkel (antihisztamin és szteroidos orrspray) vagy allergén-immunterápiával.
A másik kórkép, ami közrejátszhat az asztmás tünetek erősödésében, a reflux. Ez ugyanis nemcsak a nyelőcsőben, hanem a légutakban is tüneteket okozhat. A savas gyomortartalom egészen a garatig feljuthat, így irritálhatja a légúti nyálkahártyát, gyulladást és torokfájást okozhat, és gyakran az asztmás tüneteket is felerősíti. A kedvezőtlen folyamatra ráerősít az is, hogy egyes asztmagyógyszerek – főleg a hörgőtágítók – a nyelőcső záróizmát is ellazíthatják, ezáltal fokozódik a savas gyomortartalom nyelőcsőbe történő visszaáramlása, ami miatt felerősödnek a reflux tünetei. A kedvezőtlen körforgást a reflux és az asztma együttes kezelésével lehet megszakítani.
