Mi is a szemszárazság?
Tulajdonképpen a kötőhártya és a szaruhártya szárazságáról beszélünk, illetve arról, hogy a szemünk ég, bepirosodik, könnyezik. Amennyiben fennáll az úgynevezett " száraz szem betegség " jelensége is, tapasztalhatunk még homályos látást, váladékozást, fájdalmat, gyakori fáradtságot, valamint nehéz szemhéj és idegentest érzést is. Érdemes kivizsgáltatni magunkat, hiszen amennyiben kezeletlenül hagyjuk, akár fekély vagy heg is keletkezhet a szemünkön, végső esetben pedig akár a látásunkat is elveszíthetjük.
Mitől alakul ki?
Az egyik leggyakoribb ok az, hogy túl sokat nézünk monitorokat, legyen szó akár komputerről, okostelefonról vagy tévéről. A szemünket ugyanis nem úgy tervezték, hogy 8 órás irodai géphasználat után még pihenésképpen megnézzünk több epizódot a kedvenc sorozatunkból. Látás közben ugyanis fel kell dolgozni az információkat, ami grafikus képek esetében pixelek millióit jelenti. A szemünk pedig olyan megerőltető munkát végez a képernyő előtt, hogy szinte nem is pislogunk, ami könnyen kiszáradáshoz vezet. Tény: a látószervünk egyszerűen nem alkalmazkodott ahhoz, hogy a modern technika ilyen kihívások elé állítsa, így ajánlott odafigyelni rá, és megelőzni a nagyobb bajokat lehetőleg már az első zavaró tüneteknél.
Nem tesz jót a szemünknek a folyamatos klíma használata, illetve az sem, ha hosszú ideig, esetleg rendszeresen huzatos helyen tartózkodunk. Az erős szélnek is szárító hatása van, akárcsak a poros vagy sűrű dohányfüstös levegőnek: a szemgolyó felszínéről ezek miatt ugyanis gyorsan elpárolog a nedvességet biztosító könny.
A száraz szem más betegségeket kísérő tünet is lehet. A glaukóma, más néven zöldhályog esetében a kezelésre adott gyógyszerek gyakori mellékhatása, de a súlyosan pattanásos, aknés bőr gyógyítására is sokszor írnak fel az orvosok olyan készítményt, amelyik szemszárazságot idéz elő. Bizonyos látásjavító operációk után is felléphet szemszárazság, ez azonban általában csak átmeneti.
Nőknél a hormonális változások válthatják ki, amelyek nemcsak a változó korban, hanem várandósság alatt is előfordulhatnak.
Ritka jelenség, mégis jó, ha tudunk róla, hogy a könnytermelő mirigyekkel is lehet probléma. Ezt nevezik Sjögren-szindrómának. Tulajdonképpen egy úgynevezett autoimmun betegségről van szó, amelynek az egyik első és legártalmatlanabb tünete a szemszárazság. Ezt követően jelenhet meg a csökkent nyáltermelődés miatt kialakuló szájszárazság, valamint az ízületi fájdalom, fáradékonyság, rendszeres hőemelkedés. Mivel a szemünket borító könny védelmi feladatot is ellát, könnyebben támadnak a kórokozók, és gyakrabban kaphatunk bakteriális vagy vírusos eredetű gyulladásokat is. A Sjögren-szindrómát egyelőre nem tudja gyógyítani az orvostudomány, megfelelő, úgynevezett immunmoduláns hatóanyagú gyógyszerekkel azonban megállítható a romlása, a panaszokat pedig egyéb célzott készítményekkel enyhíteni lehet.
Mit tehetünk szemünk védelméért?
Először is minden lehetséges módon próbáljuk meg csökkenteni a monitorhasználatot. Nyilván az, akinek a munkája miatt kell napi 8 órát számítógép előtt töltenie, nehezen tudja ezt megvalósítani, mégis legalább a szabadidőnkben próbáljunk meg törekedni rá. Ezen kívül ne felejtsük ott gyermekeinket sem a televízió vagy a tablet előtt, hiszen a képernyő rendszeres használata az ő szemükre nézve is legalább ugyanolyan veszélyes.
Abban az időben, amikor mégis tartósan valamilyen multimédiás eszközt kell néznünk, iktassunk be pihenőidőket. Képernyő nézése közben feleannyit pislogunk, mint más esetekben, ezért ha lehet, 20 percenként emeljük fel a tekintetünket, és vezessük valami távoli pontra. Ilyenkor nemcsak megnedvesítjük a szemünket, hanem az állandó vibrálástól is kíméljük, így újult erővel fog tudni feszített tempóban tovább dolgozni. Akit a számítógép elé köt a munkája, tartson mindig magánál szemcseppet is, és ha szárazságot érez, használja.
Fogyasszunk elegendő folyadékot, hiszen a váladéktermelő mirigyek kiegyensúlyozott működéséhez szükség van a nedvességre.
Ha lehet, kerüljük a légkondicionált vagy túlfűtött helyiségeket. Amikor nem szükséges, ne használjunk mesterséges fényt, engedjük be a szobába a természetes napfényt.
Ne cigarettázzunk, és ne tartózkodjunk sokat dohányfüstös helyeken sem.
Ha a szemszárazság már rontja a mindennapi komfortérzetünket, keressük fel az orvosunkat, aki megfelelő termékeket, például műkönnyeket , géleket vagy kenőcsöket tud javasolni nappali és éjszakai használatra egyaránt.
