Mire figyeljünk, ha úszkáló pontokat látunk?

A retinaleválás leggyakoribb tüneteiről van szó, amellyel azonnal orvoshoz kell fordulni, mert a vége akár vakság is lehet. Milyen tünetekre figyeljünk, és mik lehetnek az okok? A Gesundheit.de oldal összegyűjtötte a válaszokat.

A retinaleválás (Ablatio retinae) azt jelenti, amikor a retina felső rétege elválik az alatta elhelyezkedő, tápláló szövetrészektől és pigmentsejtektől, így, mivel megszűnik a kapcsolata az erekkel, a vérellátása sem lesz megfelelő. Ez a fotoreceptorok (melyek a látható fényt idegi jelekké alakítják) pusztulásához vezet.

Ha a retina az éleslátásért felelős úgynevezett sárga folt területére kerül, akkor az nemcsak az éleslátás csökkenéséhez, hanem akár vaksághoz is vezethet. A cukorbetegség és a rövidlátás növelik a kockázatot, és kötelező a lehető leghamarabb szemorvoshoz fordulni, vagy hétvégén azonnal sürgősségi ügyeletre menni.

A retinaleválás típusai:

• Regmatogén retinaleválás: ennek során egy lyuk, vagy szakadás keletkezik a retina szövetében, így az üvegtest felől folyadék szivárog az érzékelő szövetek és a retinális pigment hámszövete közé. Ez elsősorban idős embereknél fordul elő, mert a korral az üvegtest is zsugorodik, de az erős fizikai behatás, a rövidlátás, vagy a szürkehályogműtét is növeli a retinaleválás kockázatát.
• Vizenyős retinaleválás: ezt a retina és a pigmentsejtek közötti folyadék felhalmozódása okozza, amelynek hátterében gyakran valamilyen gyulladás vagy érrendszeri betegség áll. Ritkán az is elfordulhat, hogy egy szemben lévő daganat okozza a retinaleválást, például a rosszindulatú érhártya melanóma.
• Húzódásos retinaleválás: sérülés, gyulladás vagy neovaszkularizáció (új érképződés) hatására alakul ki a rostos szövetben, a retina érzékelő szövete elválik a retinális pigment hámszövettől. A cukorbetegség (diabetes mellitus) növeli a kockázatot.

A retinaleválás általában fájdalommentes, de a tünetei igen jellemzőek. A retinában kialakuló könnycsepp hatására fényvillanásokat érzékelünk a látómező szélén, esetleg árnyékszerű, vagy fekete függönyszerű sűrű sötétséget, előbb perifériálisan, majd egyre beljebb. Gyanakodhatunk akkor is, ha csökken az éleslátás, vagy koromszínű, esőszerű jelenséget észlelünk.

Viszont ha csak kis pontok úszkálnak a látóterünkben, akkor nem kell izgulni, de elővigyázatosságból azért nézessük meg azt is szakorvossal.