A retinaleválás leggyakoribb tüneteiről van szó, amellyel azonnal orvoshoz kell fordulni, mert a vége akár vakság is lehet. Milyen tünetekre figyeljünk, és mik lehetnek az okok? A Gesundheit.de oldal összegyűjtötte a válaszokat.
Ha a retina az éleslátásért felelős úgynevezett sárga folt területére kerül, akkor az nemcsak az éleslátás csökkenéséhez, hanem akár vaksághoz is vezethet. A cukorbetegség és a rövidlátás növelik a kockázatot, és kötelező a lehető leghamarabb szemorvoshoz fordulni, vagy hétvégén azonnal sürgősségi ügyeletre menni.
A retinaleválás típusai:
- Regmatogén retinaleválás: ennek során egy lyuk, vagy szakadás keletkezik a retina szövetében, így az üvegtest felől folyadék szivárog az érzékelő szövetek és a retinális pigment hámszövete közé. Ez elsősorban idős embereknél fordul elő, mert a korral az üvegtest is zsugorodik, de az erős fizikai behatás, a rövidlátás, vagy a szürkehályogműtét is növeli a retinaleválás kockázatát.
- Vizenyős retinaleválás: ezt a retina és a pigmentsejtek közötti folyadék felhalmozódása okozza, amelynek hátterében gyakran valamilyen gyulladás vagy érrendszeri betegség áll. Ritkán az is elfordulhat, hogy egy szemben lévő daganat okozza a retinaleválást, például a rosszindulatú érhártya melanóma.
- Húzódásos retinaleválás: sérülés, gyulladás vagy neovaszkularizáció (új érképződés) hatására alakul ki a rostos szövetben, a retina érzékelő szövete elválik a retinális pigment hámszövettől. A cukorbetegség (diabetes mellitus) növeli a kockázatot.
A retinaleválás általában fájdalommentes, de a tünetei igen jellemzőek. A retinában kialakuló könnycsepp hatására fényvillanásokat érzékelünk a látómező szélén, esetleg árnyékszerű, vagy fekete függönyszerű sűrű sötétséget, előbb perifériálisan, majd egyre beljebb. Gyanakodhatunk akkor is, ha csökken az éleslátás , vagy koromszínű, esőszerű jelenséget észlelünk.
Viszont ha csak kis pontok úszkálnak a látóterünkben, akkor nem kell izgulni, de elővigyázatosságból azért nézessük meg azt is szakorvossal.
