Vigyázat, trombózisveszély!

Nem volt ez mindig így: jó néhány utas tragikus halála kellett hozzá, hogy a légitársaságok felismerjék: a trombózisveszély olyan probléma, melynek megelőzését nem bízhatják kizárólag az utasokra. A legfontosabb, hogy a tüdőembólia egy és ugyanaz a betegség - mondja dr. Damásdi Katalin háziorvos. A trombózis tehát nem önmagában jelent elsősorban problémát, hanem az általa kiváltott tüdőembólia az, ami könnyen életveszélyes állapotot idézhet elő.

Hogy alakul ki?

A lábszárban áramló vér hosszas tétlenség hatására lelassul. A lelassult vér könnyebben megalvad, az így kialakult alvadt vérrögöt hívjuk trombusnak. Ez elzárja az áramló vér útját, a láb fájdalmasan megdagad: kialakul a trombózis. A vérrög azonban nem feltétlenül marad a helyén, könnyen leválhat, és elindulhat a tüdő felé. A vénás rendszerben áramolva leghamarabb a tüdőben találkozik szűkebb erekkel, ezért itt akad el: minél nagyobb a vérrög, annál szélesebb eret zár el, és jó eséllyel annál nagyobb tüdőfelület működését akadályozza meg.

Hogy lehet felismerni?

Ha féloldalasan bedagad a lábunk és kisebb-nagyobb részén fáj is, mindenképpen forduljunk orvoshoz! Ha az orvosi vizsgálat beigazolja a trombózis gyanúját, szigorú fekvést ír elő, és vérhígítót is kapnunk kell. Amennyiben az orvos úgy látja, hogy rizikócsoportba tartozunk, javasolhatja, hogy fogyjunk le, hagyjuk abba a dohányzást vagy a fogamzásgátló szedését, hogy ezzel is elkerüljük az ismétlődés veszélyét.

A mélyvénás trombózis típusos esetben féloldali betegség, az érintett láb váratlanul megduzzad, a lábfej feszítése vagy a lábszár tapintása fájdalmas. Tapasztalt orvos ránézésre felismeri a betegséget, de igazolni ultrahangvizsgálattal szokták. Sokszor a tünetek nem típusosak, ilyenkor a diagnózis elhúzódhat. A tüdőembólia típusosan légszomjjal, éles, szúró mellkasi fájdalommal kezdődik, de néma, szinte tünetmentes is lehet, vagy más betegséghez, pl. szívinfarktushoz hasonló tüneteket mutathat. A betegség felismeréséhez a legtöbb segítséget a mellkasi CT vizsgálattól várhatjuk.

Előzzük meg!

Trombózis a végtagok hosszas tétlenségének következtében alakulhat ki. Ha valaki egészségügyi okokból kényszerül hosszas fekvésre (például fekvőgipsz vagy műtét utáni lábadozás miatt), akkor a kórházban automatikusan kap vérhígítót. Azonban ha a tartós inaktivitásnak nem egészségügyi oka van - például egy hosszú busz- vagy repülőút - a tudatos megelőzésre sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk.

A trombózis kialakulásának veszélye fokozottabban érinti azt, aki korábban már kapott trombózist, túlsúlyos, cukorbeteg, dohányzik, fogamzásgátlót szed, terhes, daganatos betegségben szenved, illetve mozgásszegény életmódot folytat.

A cikk a Nők Lapja Egészségben jelent meg.