Magas vérnyomás
A vérnyomás az az erő, amely ahhoz szükséges, hogy a vér eljusson a szervezet különböző részeibe. Az élettani normál értéknél magasabb vérnyomás káros, mivel károsítja az érfalakat, és növeli a szív munkáját. Az érfalra kifejtett károsító hatás az érelmeszesedés kialakulásában nyilvánul meg. A magas vérnyomás (hypertonia) önálló megbetegedés, és az érelmeszesedés rizikófaktora. A magas vérnyomás káros, késői szövődményei: az agyvérzés, az agytrombózis, a szívinfarktus, a szívelégtelenség, a veseelégtelenség stb. A vérnyomás a legtöbb embernél nem állandóan magas, és a betegek gyakran magas vérnyomásérték esetén is - panaszmentesek. Az időszakosan magas vérnyomás is kezelést igényelhet. A kezelés a legtöbb esetben nem a panaszok miatt, hanem a késői szövődmények megelőzése érdekében szükséges.
Magas vérnyomás esetén javasolt:
- orvos által irányított kivizsgálás és kezelés;
- a vérnyomás rendszeres ellenőrzése;
- a gyógyszeres kezelés pontos folytatása.
A vérnyomás normalizálódása után is javasolt:
- a dohányzás azonnali abbahagyása;
- túlsúly esetén a testsúly csökkentése;
- a konyhasó-bevitel mérséklése;
- rendszeres fizikai aktivitás.
Testsúlytöbblet (obesitas)
A testsúlytöbblet állandó és felesleges többletmunkát jelent a szív számára. Húsz kilogrammos testsúlytöbblet esetén olyan a szív munkája, mintha állandóan egy 20 kg-os csomagot cipelnénk. A nagyobb munkához a szív természetesen több oxigént igényel. A kövérség nemcsak önmagában rizikótényező. A kövér embereknél gyakoribb a magas vérnyomás és a cukorbetegség is.
A túlsúly azon egyenlőtlenség megnyilvánulása, amely az energiabevitel és -leadás között van. (kövéreknél a táplálékkal bevitt energia meghaladja a szervezet által felhasznált energiát.)
Kövérség esetén javasolt:
- az ideális testsúly megállapítása;
- alacsony kalóriatartalmú diéta összeállítása;
- folyamatos és egyenletes testsúlycsökkenés ( 1-1 1/2 kg hetente ).
Cukorbetegség (diabetes mellitus)
A cukorbetegség lényege, hogy a szervezet számára nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű inzulin, amely a cukoranyagcseréhez feltétlenül szükséges.
Jellemző a betegségre az állandó szomjazás. a nagy mennyiségű folyadékfogyasztás, a gyakori vizelés, a fogyás. A vércukor magas, a vizeletben cukor mutatható ki. A diabetes - hasonlóan a magas vérnyomáshoz - nemcsak az érelmeszesedés rizikófaktora, hanem önálló megbetegedés. Fontos a kezelés orvos által történő irányítása, a rendszeres ellenőrzés.
Diabetes esetén javasolt:
- az ideális testsúly elérése vagy megőrzése;
- az előirt diéta és a kezelés betartása;
- a rendszeres testmozgás;
- a folyamatos ellenőrzés.
Mozgásszegény életmód
Jellemző, hogy az egyén túl sokat és sokáig ücsörög, lehetőleg minden mozdulatot megtakarít, amit csak lehet (az első emeletre liften megy, a sarki közértbe autón stb.). A rendszeres testmozgás heti 2,3 alkalommal, esetenként legalább 20-30 perces tevékenységet jelent, lehetőleg olyat, amiben megizzadunk.
A fizikai aktivitás a vizsgálatok szerint nem közvetlenül előzi meg a szívbetegséget, de a szervezetre kifejtett kedvező hatása sokirányú: csökkenti a vérnyomást, a testsúlyt, a koIeszterinszintet, javítja a cukorbeteg anyagcseréjét, csökkentve ezzel a cukorbetegek gyógyszerszükségletét.
A testmozgás tehát közvetett módon gátolja az érelmeszesedés kialakulását, ill. a betegség további súlyosbodását. Igen fontos a testedzés közérzet- és hangulatjavító hatása. ami rövid időn belül meggyőz mindenkit ezen tevékenység hasznosságáról.
Negyven év felett, szívinfarktus. ill. szívműtét után a választandó aktivitási forma megítélése érdekében előzetes orvosi vizsgálat szükséges.
Életkor és nem
Az ötven év alatti férfiak között a szívinfarktus gyakorisága közel a tízszerese annak, mint ami a hasonló korú nők között megfigyelhető. A nőknek az infarktussal szembeni relatív védettsége hormonális hatással magyarázható, és a menstruáció elmaradása, a klimax bekövetkezése után kezd megszűnni. A nemek közötti különbség a 60 éves életkor táján egyenlítődik ki. Az életkor előrehaladtával mindkét nemben növekszik a szívrohamok gyakorisága.
Örökletes tényezők
A legtöbb krónikus betegségben (magas vérnyomás, cukorbetegség, kövérség, érelmeszesedés stb.) nagy szerepük van az öröklött adottságoknak. Az örökölhetőség szempontjából azon szívbetegségek fontosak, amelyek relatíve fiatal életkorban jelentkeznek: pl. ha valakinek valamelyik szülője vagy nagyszülője (esetleg mindkettő) 50 év alatt szívinfarktusban betegedett meg, annál az öröklött családi tulajdonságok rizikófaktorként jelentkeznek, tehát náluk az öröklött - az egyén által nem befolyásolható - rizikófaktorok kiiktatása/kezelése különösen fontos.
