A fertőző betegségek lényege, hogy valamilyen kórokozó (vírus, baktérium, prion, parazita, gomba) egy másik személyről, esetleg tárgyról vagy állatról a szervezetünkbe kerül, és ott betegséget, gyulladást okoz. A fertőzés számos úton történhet, a szennyezett víztől a cseppfertőzésen keresztül a szexuális együttlétig vagy vérátömlesztésig. A legtöbben a fertőző betegségekhez gyors és egyértelmű tüneteket kapcsolunk: láz, köhögés, esetleg hányás vagy hasmenés. Vannak azonban olyan betegségek is, melyeknél közel sem egyértelmű, hogy fertőzés során is "megszerezhetjük" őket. Lássunk ezek közül néhányat.
Daganatos betegségek
Természetesen nem arra kell gondolni, hogy ha megérintünk egy daganatos beteget, esetleg ő rátüsszent valakire, akkor nálunk is kialakul a rák . A daganatos betegségek mintegy 16-18 százalékáért különböző mikrobák, elsősorban úgynevezett onkovírusok a felelősek. Ezek közé tartozik például a humán papilloma vírus, az Epstein-Barr vírus , a Hepatitis B és C vírusok; emellett baktériumok és paraziták is nagyban növelhetik a daganatos betegségek kialakulásának esélyét.
A hepatitiszfertőzés például kétszázszorosára növeli a májrák kockázatát, a HPV pedig nemcsak a méhnyakrákért, de szájüregi, nyelőcső- és gégedaganatokért is felelős. A Helicobacter pylori nagy mértékben hozzájárulhat a gyomorrák kialakulásához. Nagyon fontos tehát a fertőzés időben történő felismerése és kezelése, de a vírusok ellen védőoltások is léteznek.
Jó néhány olyan kór létezik, melyről nem is gondolnánk, hogy fertőzés útján is terjed
Autoimmun betegségek
Az autoimmun betegségeknél a szervezet a saját sejtjeit, szöveteit azonosítja kórokozóként, és az abnormálisan ezekre adott immunválasz váltja ki a betegséget. Az autoimmun betegség érinthet egy-egy szervrendszert, de szövettípust vagy akár az egész szervezetet is. Az autoimmun betegségek kialakulásánál hatalmas szerepe van a genetikai háttérnek.
Azonban a szakemberek sem találtak még kielégítő választ arra, miért fordulhat elő, hogy bizonyos családokban még a nem vérszerinti rokonnál (például a házastársnál) is megnő a betegség kialakulásának az esélye.
Egy kutatás szerint a lisztérzékenyekkel egy háztartásban élők körében valamivel több a nem lisztérzékeny , de egyéb autoimmun betegségben (pl. psoriasisban, lupusban) szenvedők aránya, mint az egészséges kontrollcsoport tagjainak a családjában. A szakemberek szerint a válasz a bélbaktériumokban, illetve az azokon keresztül történő fertőzésekben rejlik.
Elhízás
Gyakran hallhatunk az elhízás járványszerű terjedéséről, de tényleg lehetséges, hogy a túlsúly kialakulásában kórokozóknak is szerepe van? Egyes szakemberek szerint igen. Török kutatók ugyanis felfedeztek egy vírust, melyet humán adenovírus-36-nak (Ad-36) neveztek el. Azoknál az embereknél, akiknek a szervezetében, pontosabban a zsírszövetében megtalálható az Ad-36, háromszázszor olyan gyakori az elhízás .
Fogszuvasodás
Bármennyire is gondosak lehetünk a szájápolás tekintetében, ha a velünk egy háztartásban élők, vagy éppen a párunk nem gondolkodik ugyanúgy. Finn kutatók 20 pár szájápolási szokásainak, illetve szájüregi baktériumflórájának elemzésével megállapították, hogy azok a baktériumok, melyek többek között fogszuvasodást, ínygyulladást és egyéb szájüregi betegségeket okozhatnak, nagyon könnyen terjednek az együtt élők között.
